Sinkovics Szilvia
Folyton keresek valamit, kutatok megállás nélkül. Szeretek beszélgetni, felfedezni, elemezni. Néha reményvesztettként bolyongok, de valami soha nem engedi, hogy elveszítsem minden bizodalmamat, az életbe vetett hitemet. Még a legádázabb pillanatokban is jön egy találkozás, egy beszélgetés, ami feltölt, amiből energiát nyerek. Szinte mindannyian küzdünk kisebb-nagyobb lelki problémákkal, mindennap megvívjuk a magunk kis harcát. A Léleknyerőben igyekszem olyan témákat boncolgatni, amelyek segítenek megtalálni az utat egy kiegyensúlyozott, boldogabb élet felé.
Legutóbbi cikkek
Tinédzser korunkban, illetve fiatal felnőttként is folyamatosan keressük önmagunkat. Sokszor még később sem találunk rá valódi énünkre, vágyainkra. Ez teljesen normális, aki kicsit is foglalkozik magával, tudja, hogy az önismeret egy végeláthatatlan folyamat, mindig marad felfedeznivaló. Azonban érdemes belevágni, hiszen a viselkedésünk, személyiségünk gyökereinek megismerése lehetőséget ad a fejlődésre, változtatásra.
továbbSzerintem alig van ember aki, ne olvasta volna A kis herceget. Mese, ami elsősorban felnőtteknek szól, "görbe tükör" a társadalom elé. Olyan bölcsességeket tartalmaz, amelyek a mai napig megállják a helyüket. Írója, Antoine de Saint-Exupéry pilóta, pont ezen a napon született 1900-ban. Legismertebb regénye 1943-ban jelent meg, 80 millió példányban kelt el, ezzel a világ ötven legolvasottabb könyve között szerepel. Nézzük hát meg, mit tanulhatunk Antoine de Saint-Exupéry kis hercegétől:
továbbA feltalálóban a gyermekkor örömteli és felszabadult emlékei tartják a lelket, valamint az, hogy létrehozzon egy szerkezetet, ami segít ezt az érzést feleleveníteni. Terve megvalósul, sikeressé válik, ám egyszer csak azon kapja magát, hogy kialudt belőle a lélek lángja, és már nagyon távolinak tűnik az a kisgyerek, aki valaha volt.
továbbMi, nők hajlamosak vagyunk arra várni, hogy álmaink férfija kitalálja gondolatainkat, a kegyünket keresse, majd, amikor nem teszi, természetesen megsértődünk.
továbbSokszor a kibervilágban úgy érezzük, több boldogsághoz, szeretethez juthatunk, azonban vigyázzunk, ez csak a felszín, amilyen könnyen jön, olyan könnyen megy.
továbbMegbocsátani nem könnyű. Néha éveken át hurcolunk magunkkal sérelmeket, melyekről azt érezzük, lehúznak, nem hagynak nyugodni. Vannak helyzetek, amikor a másik nem tudja vagy éppen nem is akarja jóvátenni a hibáját, nekünk mégis el kell engedni a haragunkat. Miért? Önmagunk miatt. Francis Bacon, XVI. századi brit filozófus erről a következőképpen vélekedett: „Bizonyos, hogy aki bosszút melenget, az maga tartja sebeit nyitva”. Kemény, küzdelmes folyamat az elengedés.
továbbAz életben a legnagyobb fájdalmat és nehézséget talán az elengedés jelenti. Birtokolni akarunk másokat, a sajátunknak tekintjük őket, összetévesztjük a szeretetet a ragaszkodással. A nyugati kultúra a halált tragédiaként fogja fel, míg távoli, keleti országokban úgy vélik, az elhunyt egy másik dimenzióba vándorol. Amikor elveszítünk valakit, gyászfolyamaton megyünk végig. Tagadás – düh – alkudozás – depresszió – belenyugvás. A gyász öt stádiuma, melyet Elisabeth Kübler-Ross svájci származású ...
továbbItt a nyár. Ilyenkor mindenki egy kicsit szabadabbnak érzi magát, úgy gondoljuk, sokkal több lehetőség áll előttünk, mint a szürke őszi napokon. Óriási várakozásokkal vetjük bele magunkat a legmelegebb évszakba, sóvárgunk az új élmények után. Sokszor azonban a tervekből nem lesz semmi. A Glitter Guide összeállított egy listát, amelynek minden pontját ki kell pipálnunk a nyár folyamán:
továbbMint tudjuk, az élet hullámhegyek és hullámvölgyek váltakozása, azonban van, amikor megragadunk lent, és tartósan ott is maradunk, nem tudunk, vagy éppen nem akarunk kimászni a gödörből. Először is, mindenféleképpen szembe kell nézni a problémával, majd meg kell vizsgálni, hogy mit tehetünk magunkért, amitől egy picit jobban érezzük magunkat.
továbbA szakemberek úgy vélik, Barnabás egy olyan világban tesz utazást, amely sok tekintetben a Jung által kollektív tudattalannak nevezett térként ismerhető fel. A fiú egyre mélyebb és mélyebb rétegekbe jut a pszichéjében, a végére meggyógyítva önmagát. Maga az író, Michael Ende is kimondja, hogy a mű a lélek terápiájáról szól, ugyanis mindenki, aki belép Fantáziába, képes ezt a világot és benne saját magát meggyógyítani.
továbbItt az érettségi időszaka, betöltve a tizennyolcat és kilépve az iskola kapuin, sokszor azt gondoljuk, miénk a világ, felnőttünk, bármit megtehetünk. De biztosan érettek vagyunk attól, hogy elérünk egy bizonyos életkort, megszerzünk bizonyos papírokat, összeházasodunk a párunkkal és gyereket szülünk? Sok évi önismereti munka után biztosan állíthatom, ez még egyáltalán nem garancia arra, hogy felnőttünk. Én személy szerint biztos vagyok benne, hogy valahol a csecsemőkorom környékén megrekedtem...
továbbMegbeszéltük, hogy Budapestről, az M7-es bevezetőjéről indulunk és meg sem állunk Balatonföldvárig. Lehet, hogy én vagyok már túl öreg, vagy sohasem voltam ehhez elég laza, de ahogy ott álltunk az autópálya szélén, elképesztően kiszolgáltatottnak éreztem magam. Először négy srác vett fel minket, Fehérvárig vittek. Az a húsz perc maga volt a pokol számomra, végig attól rettegtem, hogy elvisznek egy kietlen erdős részre és megerőszakolnak minket. Majd egy külföldi pár autójában utaztunk, náluk ...
továbbNéhány nap után elfogyott minden élelmük, dönteniük kellett. Annak ellenére, hogy sokan közülük komolyan vallásosak voltak, úgy határoztak, hogy az életben maradásuk érdekében elkezdenek enni a halott társaik testéből. Az egyik túlélő mondta, hogy mindenük tiltakozott ez ellen, de tudták, nincs más választásuk, ha ezt nem teszik meg, akkor mindannyian odavesznek. Később maga a pápa mentette fel őket a kannibalizmus bűne alól. Ugyanis megmenekültek.
továbbAzt hiszem, ez manapság mindenféleképpen igaz. Otthon ülünk, nézzük a tévét, dühöngünk és ordítozva oktatjuk ki a készülék másik oldalán lévő vezetőket, hogy mit kellene tenni.
továbbA nagy online dulakodás közben arról nem esett szó, hogy sokan, sőt rengetegen vannak, akik egyáltalán nincsenek döntési helyzetben. Ugyanis nem lehetnek. Ez is a mai kor sajátossága, amikor harmincas barátnőim, ismerőseim nagy része még meg sem találta az „igazit”. Nemhogy az igazit nem találja, találjuk, de még párjuk, párunk sincs. Beszélhetünk családalapításról, karrierről, de valójában az egyik legnagyobb probléma az elmagányosodás. Elképesztő statisztikai adatok árulkodnak arról, hogy m...
továbbNem tudom, ti hogy vagytok vele, de én néha úgy érzem, a közösségi média teljesen átveszi felettem a hatalmat. Este, amikor lefekszem aludni, az az utolsó tevékenységem, hogy még végignézem az újdonságokat, majd reggel, amikor felkelek az az első, hogy nyúlok a telefonom után.
továbbTudtátok, hogy egyes dél-amerikai törzseknél létezik a közösségből való kizárás büntetése? Állítólag miután a kirekesztett még a reményét is elveszíti azzal kapcsolatban, hogy valaha visszakerül a közösségbe, az a minimum, hogy megbetegszik, de sok esetben meg is hal.
továbbItt a nyár, sokan készülődnek a nyaralásra. Fontos, hogy jól sikerüljön az a néhány nap vagy hét, amit távol töltesz az otthonodtól, hiszen ez az az idő, amit pihenésre, stresszmentességre, gondtalanságra szánsz. Ahhoz, hogy nyugodtan el tudj utazni, indulás előtt mindenféleképpen intézz el néhány dolgot:
továbbNéhány nappal ezelőtt egy férfi, minden előzetes incidens nélkül leütött egy idős nőt Budapesten, a 7-es busz megállójában. A szemtanúk szerint az elkövető egyszerűen elhaladt a néni mellett és ököllel úgy megütötte, hogy az elesett. Nagy baj van a magyar társadalommal az biztos , nagyon sürgős segítségre lenne szüksége, mert ha így folytatódik, ki tudja, meddig fog fajulni.
továbbValójában mindannyian arra vágyunk, hogy valaki szeressen, megértsen, meghallgasson minket. Ennél talán nincs is nagyobb gyógyír.
tovább