Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én néha úgy érzem, a közösségi média teljesen átveszi felettem a hatalmat. Este, amikor lefekszem aludni, az az utolsó tevékenységem, hogy még végignézem az újdonságokat, majd reggel, amikor felkelek az az első, hogy nyúlok a telefonom után.

Persze rengeteg előnye van a platform megjelenésének, hiszen könnyedén megkereshetünk régi ismerősöket, jóval több információhoz juthatunk hozzá, mint eddig, és nagyban megkönnyíti a kapcsolattartást is. Ennek ellenére többször eszembe jut, mennyivel önfeledtebb volt az élet a közösségi média nélkül. Már-már közhelynek számít, de a Facebookon tényleg mindenki szép, mindenki sikeres, mindenki boldog. És, amikor egész nap a gép előtt ülsz, akkor ez komolyan frusztráló tud lenni. Vagy, amikor karácsonykor szingliként minden második bejegyzés egy eljegyzésről szól, vagy amikor jóformán mindenkinek minden lépését nyomon tudod követni, vagy, amikor azt figyeled, ki mikor van fent, most éppen miért nincs fent. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy komoly függőséget is okoz. Nálam sem ritka, hogy elhatározom, hogy hazajövök, kitakarítom a lakást, de előtte még gyorsan felugrok a Facebookra. Gondolom én. Ugyanis a nagyon sok esetben ott is ragadok a gép előtt, és a terveimből általában nem lesz semmi. Szinte felszabadultnak érzem magam, amikor olyan elfoglaltságaim vannak, ahol nem lehet nálam a telefonom.

A közösségi média a Z generáció (1995 után születettek) tagjaira van a legnagyobb hatással, hiszen az ő személyiségüket már jelentősen befolyásolja ez a platform, teljesen másképp élik az életüket, mások a prioritások és másképp alakulnak a kapcsolataik is. Egyes szakemberek szerint a közösségi oldalaknak vannak pozitív hatásai is, hiszen nyitottabbá és rugalmasabbá teszik az embert, segítenek felfedezni a rejtett tulajdonságainkat. Viszont a Facebook és társai lehetőséget adnak a hamis énkép kialakulására, ráadásul könnyedén össze lehet keverni a valóságot a virtuális térrel. Pedig mindkét esetben mások vagyunk, másképp kommunikálunk.

A pittsburghi egyetem kutatói egyenesen arra a következtetésre jutottak, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi oldalon, annál valószínűbb, hogy kedélybeteg.

Facebook, YouTube, Twitter, Google Plus, Instagram, Snapchat, Reddit, Tumblr, Pinterest, Vine és LinkedIn – ezek használatáról kérdeztek meg 1787 amerikai fiatalt 19 és 32 éves kor között, a témában végzett első reprezentatív felmérésen. A válaszadók szorgalmasan kattintgattak és nyomkodták a telefont: átlagosan 61 percet töltöttek naponta a fenti alkalmazásokkal, hetente pedig legalább 30-szor léptek be valamelyikbe. A fiatalok negyedének volt magas a kutatásban használt depressziós indexe, ez ráadásul egyenes arányban állt a közösségi média használatával – írta a hirado.hu.

Az elemzések szerint, akik a legtöbbet lógtak a neten, azoknak 2,7-szer nagyobb esélyük van arra, hogy klinikai értelemben vett depresszióba essenek, mint azoknak, akiket a legkevésbé mozgatott meg a közösségi háló.

Tapasztalatok szerint ezek az oldalak megváltoztatják az egymáshoz fűződő kapcsolataink jellegét, egy újfajta intimitást alakít ki. Azonban sokan mégis ide menekülnek, hiszen megkapják a valahova tartozás érzését, ezzel pedig az egyik alapszükségletüket elégítik ki. Sherry Turkle egy ELŐADÁSÁBAN arról beszél, hogy hiába vágyunk az intimitásra, közben magányosak vagyunk. A közösségi hálózatok a társaság illúzióját adják, a valódi társas kapcsolatok „követelményei” nélkül. Az egyetemi tanár szerint csak személyesen ismerhetnénk meg egymást igazán, hiszen a virtuális térben van időnk átgondolni válaszainkat, ezért úgy formálhatjuk a magunkról kialakított képet, ahogy csak szeretnénk. A szakember úgy véli, óriási igényünk lenne a figyelemre, amit a valóságban nem kapunk meg, azonban azt érezzük, ez a vágyunk a közösségi hálón teljesül a sok lájkon, követésen, rengeteg ismerősön keresztül.

Az a lényeg, hogy tanuljuk meg a közösségi oldalakat a helyükön kezelni, tudjuk, hogy ott ugyan sokkal könnyebben születhetnek barátságok, de ugyanolyan könnyen, következmények nélkül véget is érhetnek.