Munkám során rengeteg emberrel találkozom, rengeteg akaratgyenge emberrel is: nyilván ezt csak ránézésre állapítom meg a hatalmas segg és has láttán. Sok frusztrált "hógolyóval" hoz össze a sors, ergo az utóbbi heteim megfigyelése azt támasztja alá, hogy a kövér nők a legundokabbak. Beszólnak a postán, a próbafülkénél, anyáznak az autóban és megszólnak az orvosnál. Én idegen vagyok, egye fene, velem lehet, de ami elborzaszt, hogy flegmák és lekezelőek a párjukkal, parancsokat osztogatnak mind... tovább

"Én tudom hogy elvetél minden fájdalom április ha orgonál a domboldalon (...)" tovább

Sokszor felriadok éjjel arra, hogy gondolkodom. Szívdobogással vegyített lelkifurdalás tör rám, mert ilyenkor Godzillaként menetelnek az agytekervényeimen a nappal el nem végzett, tologatott, halogatott feladataim. Reggelre már nem is tűnnek olyan ijesztőnek a rám váró kötelességek, így sokat tovább görgetek magam előtt. De az éjszaka más. Akkor megnőnek az árnyak, a paranoid hajlamok, és a nagy-nagy csendben bizony szóba kell állnom magammal. tovább

A szerző és mesemondó harminc évnyi kutatás és gyógyító gyakorlat eredményeit osztja megolvasóival. Népmeséken, tündérmeséken, mítoszokon és álmokon át vezet el az állandó változásban lévő női lélek legbelső életébe. Begyógyítja az érzelmi sebeket és segít újra megtalálni a kapcsolatot belső bölcsességünkkel. A Csontváz Asszony talán az egyik legszebb történet, amit olvastam; reményt ad és azt üzeni, soha ne adjuk fel a hitet. tovább

"Boldog vagyok Uram, hogy kiállhattam a sorból, hogy mindenki előttem rohan és hagyom már, hogy félrelökjenek és minden konc után az enyémnél gyorsabb kezek nyúljanak...(...)" tovább

"(...) Szeretlek, mint anyját a gyermek,  mint mélyüket a hallgatag vermek,  szeretlek, mint a fényt a termek,  mint lángot a lélek, test a nyugalmat! (...)" tovább

A hét utolsó napján egy kis szellemi kikapcsolódásra lelhetünk ebben a szép versben, amelyet Károlyi Amy, Weöres Sándor felesége írt. tovább

"(...) Ó, néma csengetyűk. Az óránk is félve üt. Alszik a cicánk s a vén szelindek, föl ne keltsük – csitt – e sok-sok alvót. (...)" tovább

"(...) Az erősebb itt én vagyok, mert itt az én múltam ragyog - most én látlak vendégemül vándort, ki a lócámra ül. (...)" tovább

Ugye sokak számára ismerős az érzés, amikor ülsz a fotelban és már ötödször kattintasz az adott illetőre sóvárogva, bárcsak te is ilyen jó adottságokkal lennél megáldva, közben pedig nyom össze az érzés, egyre lejjebb és lejjebb csúszol a pihe-puha karosszékben, a végén pedig már úgy gondolod, soha többé nem mész ki az utcára. Ezek után, beletörődve az adottságaimba, indultam el a rendezvényre, próbálva kihozni magamból a legjobbat. Megérkeztem, kerestem az arcokat Facebookról. Meg is találta... tovább