"Nem akarok többé féktelen őrjöngés viharverése lenni, Tomboló orkán, mely buggyanó sebeket ostoroz (...)" tovább

"Egy kobzos görögös lányt szeretek én, Akit ti sohse láttok (...)" tovább

"(...) Most minden küzdés, élet elpihent, most meghalt az öröm és a bánat, csak illat van és hő, holdfény és csend és mozdulatlan nagy néma árnyak (...)" tovább

"Ők, kik az időknek mélyén nevettek, A vigságomból egy-egy részt elvettek. Kik fát, virágot én előttem láttak, Tudtak szépszavu danoló imákat. (...)" tovább

" (...) Krisztus ül az asztalfőn. Künt augusztus mély, tiszta éje csillagot szór s zene-szűntén sír a tücsök lágy zenéje. Krisztus arca szép, sugárzó, szereti a víg poétát: máskülönben nem tett volna érte ilyen hosszú sétát. (...)" tovább

"Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek. (...)" tovább

"(...) Ízlelgetem a dallamot,mi felhangzik most csendesens az áldott arcú angyalokszép énekét, bíz’ elcsenem. (...)" tovább

"Budapest ez a nagy, világi dámaEngem nem ölelt, nem csókolt soha.Szegény diáknak nézett, aki árva,Kihez a pénz és öröm mostoha. (...)" tovább

"Az ucca zsongó lombcsokor,röpül a bomlott hársfasor,halvány virágok lebegőnnyílnak az erkélyes tetőn (...)" tovább

"Csókjaimat szedtem, vettem,Híven sohase szerettem. Ha esküdtem s majd' meghaltam:Legjobb asszonyom megcsaltam. (...)" tovább