A kis kenguru születése pillanatában életképtelen, egy babszemnél alig nagyobb. Azonnal megkeresi anyja mellbimbóját és közel három hónapig el sem engedi. Ezután még egyszer ennyi időt tölt el az erszényben anélkül, hogy az orra hegyét kidugná onnan. Életben maradásának záloga az állandó szopás okozta jóllakottság-, nyugalom- és a biztonságérzet, melyért a folyamatos testkontaktus a felelős. De nem csak a kengurukra igazak a fentiek.
Amikor egy kis élet idő előtt érkezik a világra, rendkívül kiszolgáltatott. A koraszülött csecsemők tüdeje fejletlen, testük az állandó hőmérsékletet még nem képes biztosítani, ezért a fejlett országokban inkubátorba kerülnek állapotuk stabillá válásáig. Azon területeken, ahol a kórházi ellátás nem biztosított, az édesanya-édesapa testhőmérsékletét felhasználva igyekeztek őket melegen és életben tartani, a legtöbb esetben sikerrel. Ezt ismerte fel a modern orvostudomány és alakította ki kiegészítő terápiaként az úgynevezett Kangaroo Mother Care (KMC)-t, a kenguru módszert. A KMC elemei a lehető legegyszerűbbek, ingerekben gazdag és biztonságos környezetben tartják az újszülöttet. Elsődleges szempont a folyamatos bőrkontaktus: a szülő testén függőleges testhelyzetben elhelyezett meztelen baba testhőmérsékletét az édesanya vagy az apa hőmérséklete szabályozza, légzésük egymást stabilizálja, az egymással érintkező bőrfelületek pedig fizikai ingert biztosítanak a baba számára. Időre született vagy stabil állapotú babák esetén a következő lépcsőfok a kizárólagos és igény szerinti szoptatás, azaz a baba annyi időt tölt az édesanyja mellén, amennyire szüksége van. De a legfontosabb a támogatás – úgy segíteni az édesanyát, hogy a gyermek ellátása közben ne kelljen a testkontaktust megszakítaniuk. Azon koraszülött babák esetében, melyeket édesanyjuk kenguru módszerrel saját testén hordozott, világszerte 70%-kal csökkent a halandóság.
A KMC egyik legnagyobb előnye a kizárólagos szoptatás támogatása és elősegítése. Ez hazánkban, illetve a fejlett országokban ugyan nem olyan fajsúlyos, mint azokon a vidékeken, ahol nem áll a tápszerek elkészítéséhez szükséges tisztított ivóvíz az édesanyák rendelkezésére, de az elmúlt évtizedekben már Európában is igyekeznek a gyermekek első fél évében az anyatejes táplálásra törekedni annak hosszú távú egészségmegőrző hatásai miatt.
A kenguru módszer lehetővé teszi a babák stresszmentes környezetben tartását, ami koraszülöttek esetén kiemelten fontos. Az anya szívverése, illata, közelsége mind jótékony hatással vannak a csecsemőre, életfunkciói hatékonyabbá válnak, hiszen pihent állapotban, nyugodt körülmények között saját fejődésére is több energiája jut, miközben az inkubátorban fekvő társa a kórházi fényekkel és zajokkal szembesül ez idő alatt. Egy 2004-es tanulmány bebizonyította, hogy a KMC-ben részesült koraszülöttek állapota arányosan hamarabb stabilizálódik, mint az inkubátorba fektetett babáké, akiket csak megadott időközönként és bepólyálva adnak szüleik kezébe. A bőrkontaktus ugyanis csökkenti a fájdalomérzetet, megelőzhető vele a hipoglikémia, és a babák stresszhormon-szintje is alacsony marad. A kenguruzás a családdá válás szempontjából is pluszt ad, hiszen a szülők hamarabb elkezdhetik saját gyermekük gondozását, hiszen azonnal az egész család részt vehet benne.
Azokban az országokban, ahol technikai eszközök híján kizárólagosan alkalmazzák a KMC-t a koraszülött babák ellátásában, látszik, hogy rendkívül hatékony, így egyre több fejlett technológiájú kórház építi bele a koraszülött-ellátásába egyre nagyobb súllyal. Hazánkban a Honvédkórház ÁEK Perinatális Intenzív Centrumában már évek óta sikerrel alkalmazzák, általában a babák világra jöttét követő második napon már el is kezdhetik. Az ÁEK nem reprezentatív kutatásai szerint a KMC-s korababák kevesebb oxigénes támogatást igényelnek, hamarabb képesek tolerálni a szobahőmérsékletet, s kevesebb időt kénytelenek inkubátorban tölteni.
A WHO rendelkezik egyfajta ajánlással a kenguru módszer alkalmazását tekintve. Ha az édesanya a tájékoztatást követően vállalja a KMC-t, 1800 g születési súly és stabil légzésfunkciók mellett (általában a várandósság betöltött 34. hetét követő szüléseknél, de sok esetben a 30. hét után is) a világra jövetelt követően akár pár órán belül elkezdhetik. Speciális eszközökre nincs szükség, legfeljebb egy kézfertőtlenítőre, de nem árt, hogyha félig ülő pozíciót tud felvenni az édesanya. Kutatások bizonyítják, hogy már napi 10 perc együtt töltött idő is jótékony hatással lehet az újszülöttre, az ideális azonban napi egy óra, vagy annál hosszabb időtartam lenne. A kenguru módszer alkalmazása esetén a gyomorszondás táplálás sem jelent akadályt, egyszerűen csak szemléletváltásra van szükség, hogy végre hazánk összes PIC és NIC osztályán elterjedhessen.
GP