Amikor az ember beteg, úgy érzi (mit úgy érzi, szilárd, megingathatatlan meggyőződése), hogy az állapota most már örökké tart, soha, de soha nem lesz jobban. Úgy véli, többé nem fog futni, ugrálni, jókat enni, meg egyáltalán: vajon elképzelhető, hogy lesz olyan nap az életében, amikor három lepihenés nélkül meg tud tenni egy folyosónyi távot? Nyilván lesz, ám az önsajnálatba süppedve a rossz gondolatokat hagyni kell. Állapotunk jobbra fordulásával egyenes arányban tűnnek majd el a fejünkből. ...
tovább