Sokan csak legyintenek, ha egy meséről hallanak, hiszen azt gondolják, gyerekműfaj. Azonban a szakemberek úgy tartják, nemcsak kicsiknek, hanem a felnőtteknek is komoly segítséget nyújthat a nehéz helyzetekben. A terület egyik hazai élharcosa Boldizsár Ildikó, aki a Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban című kötetben ugyanis éppen arra mutat rá, hogy a világ mesekincse, a népmesék ősidők óta magukban rejtik az emberiség minden bölcsességét és tudását, az életben való boldogulás kulcsait.

A szerző korábban, könyvének bemutatóján hangsúlyozta, a mese egykor felnőtt műfaj volt, csak az utóbbi évtizedekben lett a gyerekeké. A biblioterápiának mint szövegalapú terápiás módszernek kétféle módja terjedt el a világon. Amerikában az aktív változata – az alkotási folyamat, műalkotások létrehozása van előtérben – az elterjedtebb, Európában pedig a receptív változat a népszerűbb, amely során a terápia egy befogadói élménnyel indul, amelyet aztán egy feldolgozó beszélgetés teljesít ki.

A Boldizsár Ildikó által kidolgozott Metamorphoses Meseterápiás Módszer mindkét típust alkalmazza, hiszen a páciens az általa hozott mesét – amely a legerősebben rokonítható a saját helyzetével – a mesemondó-terapeutával közösen dolgozza fel. A szövegfeldolgozáshoz tehát intenzív fantáziamunka, képekkel és szimbólumokkal való kreatív játék, gondolkodás, alkotás is társul, miközben terapeuta és páciens közös erővel egyre beljebb hatol a mesében, ezáltal egyre közelebb kerülve a megfogalmazott probléma megoldásához. A mesékben a rossz jóra fordul, a káoszból rend lesz. Szakemberek tehát azt javasolják, kortól függetlenül térjünk vissza a fantázia világába. Ma van a Magyar Kultúra Napja, vegyük elő kedvenc mesénket!