Milyen jó érzés is egy szép álomból felébredni, de még annál is jobb, ha egy rossz álomnak a reggel véget vet! Az álmaink pedig velünk és bennünk élnek, milyen jó érzés megtudni róluk még többet! Ebben segít az Álmoskönyv, amely Krúdy Gyula remekbe szabott, sűrűn, sokat és érdekeset álmodó nőknek ajánlható műve. 

Lehet, hogy ezzel nem leszek népszerű a női olvasók körében, de nem vagyok egy ezoterikus beállítottságú ember. A tenyérjóslást, kártyavetést gyerekkorom vicces emlékképei közé sorolnám, csakúgy, mint az elmaradhatatlan asztaltáncoltatást is. Mégis, egy valamit sohasem mulasztottam el megnézni; ha valami emlékezeteset és meghökkentőt álmodtam, Krúdy Gyula elmaradhatatlan és igazán szellemesen szórakoztató magyarázatait elolvasni az Álmoskönyvben. Lehet, hogy azért, mert ezt már nagymamám is így tette, és hosszas elemezgetés, megbeszélés tárgyát képezte egy-egy izgalmas álom. Vártuk a nagy szerencse és gazdagság beköszöntét Krúdy „ígérete” után, és próbáltunk nem tudomást venni a nagy veszteséget és szerencsétlenségeket hozó jóslatokról. Télen különösképp kelendő volt az Álmoskönyv, hiszen a hosszú, téli éjszakák tartogattak különös álmokat.

Szerettem a gyorsan kiismerhető, éppen ellenkezőt jelentő magyarázatokat, hogy még véletlenül se bízza el magát az, aki sok pénzzel álmodott, mert bizony az nagy veszteséget és betegséget jelent. Kétségtelen, hogy az Álmoskönyv Krúdy regényeihez és novelláihoz készített vázlatgyűjteménynek is tekinthető, hiszen az álomfejtések egy rendkívül szerteágazó, kiapadhatatlan fantáziavilág lenyomatai. Ma is szórakoztató olvasgatni és elgondolkodni azon, hogy például mi az összefüggés a sonka és a gazdag feleség között, vagy a hegedű miért is jelent csalárdságot. A nagy népi bölcsességek és Krúdy jóslatai persze sok mindenben összeérnek, így lesz sok igazsággal is mulattató társ az álmok rengetegében ez a könyv.