Mennyi időd van? Ki tudja. Ki rendelkezik felette? Nem te. Mindig más. Ha az életed átfogóan nézed, azt mondod, az időd a feljebbvalótól függ. Míg gyerek vagy, azt hiszed, a rengeteg idődet a szüleid osztják be. Felnőttként arra gondolsz, semmire sincs időd. Idősen merengsz az elmúlt időn. Az idő tűnékeny, sosem elég belőle és úgy érzed, sosem volt igazán. De mit mondanak mások?   tovább

De, és ez is én vagyok: imáááádom a csajos dolgokat, csajos filmeket. Kócosan, pizsamában, jégkrémmel bevackolódni a Szex és New York elé kétmillió-háromszázhatvankettedszer is, ámuldozni a ruhákon, a szinglik hülyeségein, röhögni a beszólásokon, a francba küldeni Carrie-t és rühellni Mr. Big-et (igen, rühellni Mr. Biget és Aidannek szurkolni) – hát az valami időtlen, idétlen, nőcis feeling, amit egyébként antidepresszáns helyett írnék fel minden nőnek.    tovább

Tavalyelőtt csak kóla nem volt, tavaly tulajdonképpen mindenről lemondtam: húsról, sütiről, kenyérről, csokiról, krumpliról. 40 napig lényegében rántott sajtot ettem. Folyamatosan szomorú voltam, a közepe táján már ingerült is, a végére meg dagadt a sok zsíros sajttól és panírtól. Szóval a böjt végére úgy néztem ki, mint egy szürke, teleszívott kullancs. Húsvétkor pedig – mivel „mindenről lemondtam” – úgy vetettem rá magam a húsvéti sonkás-tojásos-tormás cipóra és a 12 féle süteményre hat lit... tovább

Jókai Anna az az írónő, akinek minden sora értéket hordoz. Élőben hallgatva is mélységeket és magasságokat nyitogat az emberben. Néhány éve Erdélyben olyan gyönyörűen beszélt nőről, férfiről, családról, gyerekről, összetartozásról, hitről, hogy bizony szem nem maradt szárazon. Húsvéti idézetével is lélekbe talált. Lehet hogy a húsvét a fogyasztói társadalomnak a nagy zabálás, a sonkázás, a nyuszivásárlás, a locsolkodás közben jól berúgás ideje, de azoknak, akik kicsit is feljebb gondolnak, a ... tovább

Szívmelengető gondolatok lefekvés előttre. tovább

Nagyszombat van. Délután vége a nagyböjtnek, a húsvét előtti 40 napos önmegtartóztatásnak. A mai napon arra emlékezünk, hogy Krisztus a sziklába vájt sírban feküdt, de húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Délután már fogyaszthatunk a húsvéti sonkából és a tojásból. A sonka általában a böjt előtti disznóvágásokból származik, s a böjt végére ért meg a füstön. A tojás termékenységi jelentéssel is bír. Ahogy Jézus feltámadt a halálból, úgy születik a tojásból is új élet. Áldott ünnepet, méltó eml... tovább

Ha verssel kezdtük a napot, fejezzük is be verssel. Béres Feri gondolatai, melyek megágyaznak a termékeny gondolatoknak elalvás előtt. tovább

A bűn egyidős az emberiséggel. Vannak apró csínytevések, vannak nagyobb vétségek, de ami minden kihágásban közös, hogy rosszul érezzük magunkat tőle. Lehet, hogy nem rögtön, lehet, hogy nem nagyon, de a görbe út mindig nyomot hagy az ember lelkében. Ám ahogy körülnézünk, ha néha kitekintünk a világba, azt érezhetjük, mintha az emberiség lassan kúszna vissza az ösztönlény szintre. Az alantas vágyak, elnagyolt érzelmek, a bennünk lévő kisördög csábításának engedve a szex, a habzsolás, az „élj a... tovább

Reményik Sándor A kereszt fogantatása című verse egyszerre misztikus, transzcendens, abszurd és profán. Jézus szeplőtelen fogantatása pillanatában a Szentlélek ráharsogja a csúcson magányosan álló, megkoronázott fejű, obeliszk törzsű cédrusra az emberiség történetének legszentebb és legfájdalmasabb terhét: ő lesz majd a kereszt, amin a Megváltót megfeszítik! Ezáltal a cédrus sorsa összefonódik Isten fiának sorsával! Ő lesz a feszület, amely a szenvedés, a feltámadás és a megváltás szimbólumáv... tovább

Mi végig Isten kezében vagyunk, a kérdés csak az, hogy ezt tudjuk-e – teszi még hozzá Feri atya. Ezek a gondolatok jutnak eszembe nagypénteken, Jézus Krisztusra, az ő szenvedésére és kereszthalálára emlékezve. Mit tanít nekünk az ő élete? Mit jelent számunkra földi létünk végessége? Félünk-e a vég(esség)től? Mi az, ami igazán fontos számunkra? Szeretünk így élni, ahogyan most? Változtatni akarunk? Mikor? Mikor, ha nem most?   tovább