Az én vegán konyhám elnevezésű FACEBOOK oldalon rengeteg vegán, illetve nyers vegán receptet találhatunk Sztupák Szonjának köszönhetően, aki már születése óta vegetáriánus, és körülbelül fél éve vegán étrendet követ. Szonja vallja, ahhoz, hogy rendet tudjunk teremteni az elménkben, a testtel kell kezdeni. A táplálékaink nagyban hatással vannak a gondolatainkra, az élethez való hozzáállásunkra.

IgenÉlet: Sokaknak nem egyértelmű, úgyhogy tisztázd, kérlek, mi a különbség a vega és a vegán között?

Sztupák Szonja: Jó, hogy kérdezed, a fogalmakat fontos tisztázni. Vegetárius vagy vegetariánus az, aki nem eszik húst. Szemi-vegetariánus (fél vegetariánus) az, aki nem eszik húst, de tejterméket, tojást, halat igen. Ovo-lakto vegetariánus az, aki tejtermékeket, tojást eszik. Lakto-vegetariánus az, aki nem fogyaszt tojást. Teljes vagy fő vegetariánus, aki nem eszik húst, tejterméket, tojást, mézet, de hord(hat) állati termékekkel kapcsolatos dolgokat. Vegán, aki nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket. Zöldségféléket, gyümölcsöket, gabonaféléket vesz magához. Nem használ állati eredetű termékeket, nem hord bőrt, nem jár cirkuszba, mindenfajta olyan tevékenységtől távol tartja magát, ami az állatok kihasználásához kapcsolódik. A vegánok között vannak, akiknek az étkezései 100 százalékát nyers ételek töltik ki. Ők a nyers vegánok. Gyümölcsöt, zöldséget, zöld leveles növényeket és olajos magvakat fogyasztanak feldolgozatlan formában, vagy aszalnak 41 fokig. Vannak olyan nyers vegánok, akik a 80-10-10-es étrenden élnek, számukra a magas szénhidráttartalom, alacsony zsír és alacsony fehérje jelenti a mindennapos táplálkozást. Aki emellett eszik mézet, pedig nyers növényevő.

IÉ.: Hű, nem egyszerű kiigazodni itt a fogalmak erdejében! Te vegán vagy. Mikor döntöttél úgy, hogy azt az utat választod, ami egy külső szemlélő szemével nézve rengeteg lemondással jár?

Sz.Sz.: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mikor megszülettem, a szüleim már nem ettek húst. Így nőttem fel, ehhez szokott hozzá a szervezetem. Jellemzően mindig is kicsattantam az energiától, ritkán voltam beteg, pörögtem, sürögtem és forogtam. Azonban fontos hangsúlyozni, attól hogy valaki vega, nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészségesen él. A finomított élelmiszerek, a cukor, finomliszt és társainak fogyasztása nagyon károsak tudnak lenni. A konyha gyerekkorom óta központi tényezőként van jelen az életemben, ahol az alkotás szeretete is komoly szerepet kap, főleg egy olyan alkotásé, amibe beleteheti az ember az energiáit, és másoknak szolgálhat vele. Ritka jó érzés és lehetőség. Anyukám, hál' Istennek, bőven engedett kibontakozni, sőt, élvezte is. (Nevet.) Az elmúlt években egyre több olyan embert ismertem meg, akiktől mind tanultam valamit a tudatos étkezésről és életmódról. Így elindultam egy emelkedőn, ahol számos kísérletet hajtottam végre magamon. Volt, hogy nem ettem glutént, próbáltam cukormentesen étkezni, elhagyni a tejtermékek fogyasztását, kivonni a feldolgozott élelmiszereket, amik mind-mind teli vannak tartósítószerrel, mesterséges adalékanyagokkal, ízfokozókkal. Bő fél évvel ezelőtt rendezték meg a II. Vegán Palacsinta Bajnokságot a Vegán Állatvédelem Egyesület szervezésében. Erős késztetést érezve gondoltam, miért is ne indulnék, hisz aki dobálja a palacsintákat, annak nem kihívás egy vegán palacsinta megalkotása sem. Első lettem. (Nevet.) Itt kezdtem el ismerkedni a nyers vegán ételekkel. Majd egy hosszú hétvége következett, amit már alig vártam, hogy intenzíven belemerüljek a jóga ászanák gyakorlásába. Meg akartam tisztelni a testemet azzal, hogy tisztán étkezem. Első nap csak gyümölcsöt fogyasztottam kisebb-nagyobb erőltetéssel, második napra annyi energiám lett, hogy folytattam a magas szénhidráttartalmú táplálkozást már nagyobb örömmel. A teljesítőképességem körülbelül 60 százalékkal nőtt, több energiám lett. Mindezt az intenzív ászana gyakorlással egybevéve, maga volt a mennyország a lelki érzetekről nem is beszélve. Az utána lévő napokban is igyekeztem tartani a nyers vegán étkezést, saláták, gyümölcsök, turmixok hada következett. Nekifogtam a hőkezeletlen tortáknak, desszerteknek, krémeknek és ételeknek. Elhagytam a feldolgozott élelmiszereket, a tejtermékeket. Attól tartottam, hogy a kezdeti lelkesedésem itt is alább fog hagyni, mert ez sem az, ami a maximumot nyújtja a szervezetemnek hosszú távon. Nem így lett. Ahogy tisztult a szervezetem, egyre jobban kívántam a gyümölcsöket, zöldségeket. Egyre természetesebbé vált, hogy ezeket fogyasztom. Ahogy telt az idő, tartva a nyers étkezést - kiegészítve némi főtt étellel -, egyre inkább azt éreztem, hogy közelebb kerülök a természethez. Míg korábban el sem tudtam képzelni, hogy a cukkinit nyersen is meg lehet enni, ma már felkarikázott állapotában is előszeretettel fogyasztom. A tej utáni vágyam 1-2 hét után teljesen megszűnt. Sokan nem is tudják, hogy milyen jól lehetnének, ha azt adnák a testüknek, amit megérdemel. Azt még hozzátenném, hogy mindenkinek meg van a saját útja, amit végig kell járnia. Fontos, hogy tudjuk, hová tartunk. Előfordul, hogy le-le térünk néha az utunkról, rossz irányba fordulunk, padkát súrolunk, árokba borulunk, de mindig vissza kell térni, mert az alagút végén látni a fényt. Ennek az alkalmazási módszeréről a Bhagavad-gítá ír részletesen. Én is emberből vagyok, sokszor elesek, de kivétel nélkül mindig felállok. Az elménkkel pedig meg kell tanulni barátságot kötni, gyakorolni, hogy ne ő irányítson minket. „Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik" – mondja a Bhagavad-gíta.

IÉ.: Már hónapok óta ezt az életmódot követed. Az energikusságon túl a lelkedre hogy hatott a változás?

Sz.Sz.: A fél éves tapasztalatom az étkezést illetően, hogy nyugodtabb vagyok, jobb a közérzetem, több az energiám, könnyebben kelek fel reggel (ehhez az is hozzátartozik, hogy nem terhelem le az emésztésemet éjszakára), megszűnt az allergiám, megszűnt a mindennapos tompaságom, álmosságérzetem, a fáradékonyságom, a puffadásom. De különbözünk egymástól. Ami nekem jó, nem biztos, hogy másnak is az. Más testtípusba tartozunk, ezzel kapcsolatban az Ayurvéda ír részletesen. 

IÉ.: Az állati eredetű ételek már nem hiányoznak?

Sz.Sz.: Egyáltalán nem. Hiszen annyi finomságot lehet főzni mind vegaként, mind vegánként egyaránt! Aki azt mondja, hogy nem tud mit enni, az lusta.

IÉ.: Sokszor azzal támadják a vega vagy vegán étkezést, hogy nem elég komplex, az emberi szervezet nem kap meg minden tápanyagot, vitamint.

Sz.Sz.: Ez már egy olyan lerágott almacsutka, hogy én azt mondom, aki ki szeretné nyitni a szemét, arra van lehetőség. Számos kutatás is alátámasztja a húsmentes táplálkozás előnyeit. Továbbá azt mondom, hogy olvasson az ember védikus irodalmat, gondolkozzon. Figyeljen a teste jelzéseire és tapasztalja meg a milyenségét, hisz a puding próbája az evés. 

IÉ.: Mondják, a test és a lélek egy egységet alkot. Te nemcsak a táplálkozásodat reformáltad meg, hanem a lelkeddel is komolyan foglalkozol, hiszen a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktató szakára jársz. Hogyan kapcsolódik össze a jóga és a táplálkozás?

Sz.Sz.: A jóga az önmegvalósítást jelenti, összekapcsolódást a Legfelsőbbel. Hogy rendet tudjunk teremteni az elménkben, a testtel kell kezdeni. Tiszta lét, tiszta tudat. A táplálékaink nagyban hatással vannak a gondolatainkra, az elménkre. Van egy elv, amit úgy hívnak, Ahimsa Paramo Dharma, azaz a Nem ártás elve, a legfőbb törvény, kötelesség. A Bahagavad-gítában olvasható, hogy nem szabad semmi olyat tennünk, ami másoknak fájdalmat okoz, vagy amivel megzavarunk másokat. Továbbá a zöldségeket, a gabona- és gyümölcsféléket, a tejtermékeket (erőszak nélküli tejtermékeket), valamint a vizet írja elő az emberek számára megfelelő táplálékként (Bhg. 9.26.).  Az állatok is ugyanúgy éreznek félelmet és fájdalmat egyaránt. A jóga pedig az összes élőlény, azaz az állatok megölését is elutasítja. Sokan bele sem gondolnak, hogy csupán az érzékeik kielégítésére mennyi szenvedést, kínzást, halált okoznak élőlényeknek az elfogyasztásuk során. Egyébként a folyamat ökológiai oldaláról is hosszasan lehet olvasni.

IÉ.: Tapasztalataidat nem tartod meg magadnak, hiszen létrehoztad „Az én vegán konyhám” elnevezésű Facebook oldalt.

Sz.Sz.: 2015. július elején kezdtem el foglalkozni az oldallal. Korábban is rendszeresen megosztottam ezen a közösségi portálon konyhai tevékenykedéseim eredményeit. Sütöttem, főztem, alkottam, és a recepteket sokszor elkérték. Körülbelül fél éve élek növényi étrenden, aminek kapcsán sok változtatást hajtottam végre az ételek készítésében, az étkezésemben. Szerettem volna egy átláthatóbb rendszert alkotni.  Jómagam is követek hasonló táplálkozású embereket a Facebook-on, akikkel lehetőségem van kommunikálni, tapasztalatokat, recepteket cserélni. Azt hiszem, így született meg a gondolat a fejemben, hogy a saját receptjeimet, tapasztalataimat meg tudjam osztani másokkal, akik nem csak a közvetlen ismerőseim. Azóta pedig egy rovatom is van a Civil Rádióban, ahol minden hónapban recepteket oszthatok meg a hallgatókkal.

IÉ.: Úgy tűnik, mi magyarok nem találjuk a lelki békénket. Te, aki az egyensúly, a harmónia lelkes kutatója vagy, hogyan látod, miért lehet ez?

Sz.Sz.: Nem vagyok Valaki, hogy ezt megmondjam. Én azt gondolom, hogy rossz helyen keressük a boldogságot. Túlságosan az érzékeink kielégítése áll a mindennapokban, az elménk uralkodik felettünk és nem koncentrálunk a lelki aspektusokra. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Ismételte a kis herceg is. A jóga folyamata erről szól, az önmegvalósításról, a teljes tudásról és boldogságról. Én is ennek a tanulmányozásában veszek részt mind a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán, mind a hétköznapokban. Ajánlom olvasásra a Bhagavad-gítá úgy, ahogy van című könyvet, mely a jóga alapvető könyve, teli olyan írásokkal, melyeknek mindenki hasznát tudja venni az életben.  

Sinkovics Szilvia