A mai kor embere számára természetes, hogy bárhol, bármikor, bármilyen élelmiszerhez hozzájuthat, s sokak számára fel sem tűnik, hogy ezek az ételek egyre kevésbé éltetnek. Ahogy nő a mesterséges anyagok aránya, úgy gyarapszik azon emberek száma is, akik szervezete védekezik ellenük. Az elmúlt ötven esztendőben négyszeresére emelkedett az ételallergiások aránya.

Mára oda jutottunk, hogy egy-egy óvodás csoport vagy iskolai osztály elképzelhetetlen a különféle ételallergiás gyermekek nélkül. Glutén, tejfehérje, tojás, tartósítószerek – a legifjabb generáció 2-10 százaléka kénytelen együtt élni azzal, hogy szervezete védekezik az adalékanyagok vagy bizonyos növényi és állati fehérjék ellen. Az okokra a betegek számarányának növekedése ellenére sem derült fény. Sokan öröklik eme hajlamot, másoknál a kisgyermekkori hozzátáplálás, gyógyszeres kezelés okozza, de kiválthatja a szervezetben a feldolgozott élelmiszeren keresztül felhalmozódott adalékanyagok maradványa is.

A gyermekkorban kialakuló ételallergia könnyen észrevehető. Allergiás kiütések, hasfájás, székelési problémák, ekcéma, felső légúti panaszok rendszeressé válása mögött szinte biztosan valamilyen élelmiszerre adott reakció állhat, ám ahogy múlik az idő – s fogyaszt az ember egyre többfélét, s hanyagolja el teste jelzéseit – úgy válik egyre nehezebbé megfejteni, mi is okozhatja a sok esetben fájdalmas tüneteket. A legfrissebb kutatások szerint például a magyar társadalom negyede érintett a laktóz-intoleranciában, ám ezen emberek töredékét regisztrálják csak hivatalosan. A gyomorsav-túltengés, hasgörcs vagy éppen hányinger nem tűnik komolynak, s mivel a tej alapélelmiszernek számít, fel sem merül az érintettekben, hogy a tejcukor okozhat gondot. Az orvosi szaknyelv a kellemetlen tünetekkel járó intolerancia mellett külön kategóriaként ismeri el az élelmiszer-allergiát. Utóbbi autoimmun vagy genetikai hátterű betegég, melyet kizárólag a kiváltó ok teljes megszüntetésével, azaz nulldiétával lehet megfékezni – ilyen esetben a beteg még olyan élelmiszert sem fogyaszthat, mely nyomokban tartalmazza a számára káros anyagot.

Bár egyszerűnek tűnhet kihagyni az adott élelmiszercsoportot a mindennapjainkból, éppen az élelmiszerek változatossága – és a gyártók költségminimalizálása okán – lassan szinte lehetetlen. Nem is gondolná az ember, míg rá nem kényszerül az apró betűs címkék bogarászására, hogy mi mindenbe kerülhet például tejszármazék – felvágottak, péksütemények, zöldségkészítmények, sőt még az őrölt pirospaprika is tartalmazhat tejport. A glutén esetében pedig akár az elmosogatott evőeszközökön keresztül is keresztbe szennyeződhetnek az egyes élelmiszerek, s a diétahiba ez esetben nem egy-két órás rosszullétet, hanem hetekig tartó fájdalmakat okozhat, egy esetleges bélgyulladás pedig további allergiás reakciók és ételintoleranciák táptalajává válhat.

Az allergiát kiváltó élelmiszerek helyettesítésére egész iparág szerveződött, elhitetve a betegekkel, hogy nélkülük nem lehet teljes az életük. Az életmódváltás azonban jóval költségkímélőbb a pótszerek alkalmazásánál.  A gluténtartalmú gabonaféléket zabbal, kukoricával, rizzsel, kölessel vagy burgonyával helyettesíthetjük, a tojást lenmag-őrleménnyel vagy keményítővel, a tejszármazékokat pedig akár otthon is elkészíthető magtejekkel. Utóbbi készülhet rizsből, mandulából, mogyoróból, árpából, kókuszból vagy ezek keverékéből. A manapság egyre divatosabb paleo-diéta alapanyagai is gluténmentesek.

Amennyiben felnőttként merül fel az ételallergia gyanúja bennünk, egy egyszerű vérvétellel nagy eséllyel kimutatható, igazunk van-e. Gyermekek, főként csecsemők esetében azonban olyannyira bizonytalan ennek eredménye, hogy óvodás kor előtt nem is végeznek efféle tesztet, ehelyett gasztroenterológussal és dietetikussal konzultálva több hetes nulldiétával deríthetjük ki, hogy a panaszokat az elfogyasztott élelmiszer okozta-e. Szoptatott csecsemők esetén az édesanya számára is kötelező a diéta, hiszen ezek az anyagok az anyatejen keresztül is bekerülhetnek a gyermek szervezetébe. Az ételallergia jó pár fajtája kinőhető, fegyelmezett táplálkozás mellett nagy rá az esély, hogy egy allergiás gyermek felnőttként kedvére fogyaszthat bármit.

(Folytatjuk.)

GP