Az év utolsó napjaiban az elfogyasztott ételnél már csak a fogadalmaink vannak többen. Megfogadjuk az újévre, hogy lefogyunk, elkezdünk edzeni, száműzzük az életünkből a cukrot, az alkoholt meg a negatív embereket, aztán már január 3-án azon kapjuk magunkat, hogy egy pohár borral meg egy muffinnal ülünk a kanapé sarkán, és egy órája hallgatjuk a telefonban a folyton sopánkodó nagynénénket. Ennek így semmi, de semmi értelme, hisz csak a lelkiismeret-furdalás és a kudarcélmény növekszik bennünk.

Idén mi, az IGENÉLET állandó csapatának tagjai inkább választottunk egy szót, kifejezést, melyre megpróbáljuk felfűzni az életünket a jövőben. Tulajdonképpen ez is egy fogadalom, ha úgy tetszik, de inkább lelki, mint fizikai. És azért is jó, mert ezt nem csak újévkor érdemes magunk elé kitűzni, hanem az egész életen át tartó jellemfejlődés fokmérője is, mennyire tudunk tudatosságot vinni az életünkbe.

Jöjjenek hát a lányok névsor szerint és a választott szavaink, melyek minden lépésünket végigkísérik majd a jövő esztendőben, hogyha eltérünk az iránytól, csak elő kelljen venni a vezény- és vezérszót:

Edina – ELFOGADÁS

„Még soha nem tettem fogadalmat, viszont állandóan tervezek. Képtelen vagyok elviselni, ha nem a tervek szerint mennek a dolgok, bármi is legyen az oka. Az elfogadás lesz a legnagyobb feladatom a közeljövőben. Elfogadni, hogy a tervek igenis változnak.”   

Eszti – FEJLŐDÉS, MEGÚJULÁS

„Elsősorban a munka terén szeretnék megújulni, úgy érzem, sokkal több van bennem. Fejlődés pedig minden téren, de elsősorban a felsőfokú nyelvvizsgát szeretném letenni olaszból.”

Jucus – TÜRELEM

„Hirtelen ember vagyok, mind a saját magammal szembeni elvárásaimat, mind az emberekkel való kommunikációt tekintve. Türelmetlen vagyok, ha valami nem úgy sül el, ahogy gondolom, s nagyon hamar felkapom a vizet, ha vélt vagy valós igazságtalansággal találkozom. Úgyhogy nekem a türelem erényét kell gyakorolnom az élet minden területén a jövőben.”

Kriszta – ÖNSZERETET

„Ebben a szóban benne van minden. Amíg nem szeretem magam, amíg csak a hibáimat látom, az erényeimet nem veszem észre, addig nagyon-nagyon sok keserű percet és boldogtalan-bizonytalan pillanatot szerzek magamnak. Nekem arra kell koncentrálnom a jövőben, hogy megtanuljam elfogadni szőröstül-bőröstül, testestül-lelkestül azt, aki vagyok. Kemény vállalás, próbálgatom már egy ideje, hátha egyszer sikerül. Nekem most a magam szempontjából ez a legfontosabb.”

Szilvi – SZABADSÁG

„Szeretnék felszabadulni az állandó szorongás, az örökös aggodalom és a másoktól való függés alól. Végre élni az életet!”

Így visszaolvasva a választott szavakhoz tartozó magyarázatokat, azt találtuk, hogy van még dolgunk bőven. Az IgenÉletet is azért hoztuk létre, hogy egyfajta „terápiás fórum” legyen a hozzánk hasonlóan gondolkodóknak, a hozzánk hasonló (ön)küzdelmeket vívóknak és hogy bemutassunk olyan embereket, akiknek sikerült leszámolni a külvilág rájuk oktrojált elvárásaival.

Azért ne féljetek, nem vagyunk depressziósak, nem járunk feketében és nem vagdossuk magunkat zsilettel magányos óráinkban. Pusztán valóságos nők vagyunk, akik próbálnak válaszolni a kor kihívásaira, rendet tenni magukban és a környezetükben. Hol így, hol úgy, hol még úgyabb. De ettől valóságos az élet, nem? 

A Csapat :)