Akinek volt vagy van a családjában Alzheimer-kórban szenvedő rokon, tudja, milyen érzés végignézni, hogyan épül le egy ember napról napra, hogyan válik felnőttből szinte csecsemővé az, akire addig felnéztünk, adtunk a szavára. Szeptember 21-e az Alzheimer-kórosok világnapja. Sokan tévesen azt gondolják, a demencia az öregedés velejárója. A szellemi hanyatlás napjainkban a legsúlyosabb egészségügyi és szociális probléma. 2050-re várhatóan több mint 100 millió ember lesz érintett. Magyarországon jelenleg 160 000 főre tehető az ebben a betegségben szenvedők száma. Azonban a kór a családtagokat, a közvetlen környezetet is károsan befolyásolja. Ugyanis a beteg szellemi képességei olyan mértékben romlanak, hogy a normális napi életvitel, önellátás is lehetetlenné válik számára. A betegség első tünetei között szerepel a feledékenység fokozódása.
Szakemberek szerint nemcsak a feledékenység jellemző, hanem az is, ha teljesen szokatlan helyekre teszik el szeretteink a tárgyaikat, utána pedig nem találják. Például bevásárlás után a pénztárcát is beteszik a hűtőbe a vásárolt ételekkel együtt. Következő lépésként károsodik a tanulási képesség, a szóbeli kifejezőkészség, a képzelőerő is. Kihívást jelent beszélgetés során a megfelelő szó megtalálása. Hangulati ingadozások, depresszió is kísérő tünetek lehetnek, személyiség-változáson mehetnek keresztül a betegek. Mindenképp fontos a minél korábbi diagnosztizálás, az erek állapotát károsító betegségek, például a magas vérnyomás és a diabétesz megfelelő kezelése.
Korábban is támadhat az Alzheimer
Egyik kedvenc filmem a témában a Megmaradt Alice-nek című alkotás, mely nincs tele fordulatokkal, azonban zseniálisan mutatja be, hogy egy nyelvészprofesszort hogyan épít le az Alzheimer-kór. Julianne Moore zseniálisan játssza el az ötvenéves nyelvészt, aki egy előadásán belezavarodik a szövegébe, majd egy futás során eltéved, nem jutnak eszébe a szavak. Elmegy egy orvoshoz, először rákra gyanakszik, majd kiderül, hogy ugyan a korából adódóan indokolatlan lenne, a szellemi leépüléssel kell szembenéznie. A film egy teljesen hétköznapi család életén keresztül mutatja be, hogyan is rendezi át az életüket az Alzheimer. Semmi giccs, semmi túlzás, semmi remény. Nem egy szövevényes történet, mégsem tudjuk levenni a szemünket egy percre sem a képernyőről, annyira megdöbbentő, ahogy az egykori nyelvészprofesszor percről percre épül le előttünk, veszíti el az emlékeit, a szavakat, a végén szinte egy csecsemő kifejezési eszközeihez eljutva. Milan Kundera Azonosság című könyvében így fogalmaz: „A múltunkra emlékezni, magunkkal hordozni, talán előfeltétele annak, hogy sértetlenül őrizzük meg énünket.”
Senkit nem kímél
Az Alzheimer nem válogat, bárkinél kialakulhat. Így még hírességeket is megtámadhat. A kórban szenvedett például Ronald Reagen, Frank Sinatra és Puskás Ferenc, egy új tanulmány szerint még a híres angol írónő, Agatha Christie is, de a betegség nem kerülte el Peter Falkot, Charles Bronsont, Malcolm Youngot sem.
Életmódváltás szükséges
Az Alzheimer-kór kiváltó okát a mai napig nem ismerik pontosan, de sokat tehetünk a megelőzéséért. „Bár nincs mód a betegség gyógyítására, tehetünk lépéseket azért, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának kockázatát idősebb korban. Ismerjük a kockázati tényezőket, amelyek gyakran szorosan összefüggenek" – hangsúlyozta Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem Közegészségügyi Intézetének professzora. – "Ha például a fizikai inaktivitást kiküszöböljük, csökkentjük az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség mértékét, megelőzhetjük egyes embereknél a betegség kialakulását. Az egészségesebb állapot idős korban nyert helyzet” - írja az mno.hu.
A szellemi leépülést eredményező megbetegedés kialakulásában fő kockázati tényező a középkorúak cukorbetegsége, a középkorúak magas vérnyomása, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a depresszió és az alacsony iskolázottság – mutatták ki a szakemberek, akik szerint az Alzheimer-kóros esetek egyharmada olyan életmódbeli tényezőktől függ, amelyeken változtatni lehet – írja a Magyar Nemzet online cikke.
