Öt jel, amelyek bizonyítják, ha a stressz tényleg az agyadra ment

febr. 27., 2017

Öt jel, amelyek bizonyítják, ha a stressz tényleg az agyadra ment

Szokták mondani, hogy kétféle stressz létezik: a pozitív, ami teljesítményünk fokozására ösztönöz minket, és a negatív, ami visszahúz. Azonban utóbbinak is két fajtája van: az akut, amely egy traumatikus eseményhez köthető, a krónikus stressz pedig tartós, és jelentősen növeli az egészségügyi kockázati tényezőket. Sőt az agyi funkciókra is káros hatással lehet.

Íme öt jel, ami arra utal, hogy a stressz már káros hatással van az agyi folyamatokra:

1. A krónikus stressz fáradttá tesz

Szervezetünkben a mellékvese termeli az antistressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.

2. A krónikus stressz feledékennyé tesz

A stressz egyik legkomolyabb jele a feledékenység, gyengítheti a tényszerű emlékeket és torzítja a kritikus gondolkodást.

3. A krónikus stressz megöli az agysejteket és gátolja az újak termelését

Egy egerekkel végzett kísérlet bizonyította, hogy a krónikus stressznek kitett egyedeknek kisebb volt az agyuk, kevesebb kapcsolatot alakított ki és kevesebb agysejt formálódott benne.

4. A krónikus stressz növeli a mentális betegségek kockázatát

A tartós feszültség állapotában a szervezet kevesebb dopamint és szerotonint termel, ezért könnyen kialakulhat depresszió vagy szorongás.

5. A krónikus stressz hatására csökken az IQ

Vagy legalábbis megnehezíti, illetve megakadályozza, hogy az intelligenciánk "siessen a segítségünkre" bizonyos helyzetekben. Az őseink esetében sokszor hasznosnak bizonyult, hogy az stressz felülírta a racionális döntéseket, ezzel rögtön cselekedtek, de ma már, valljuk be, ez nem mindig előnyös.

Azonban nincs veszve minden, a stresszkezelésnek számos módja létezik. Először is érdemes megvizsgálni, hogy szervezetünk megkapja-e a megfelelő mennyiségű ásványianyagot és vitamint. Valamint érdemes beiktatni a mozgást a mindennapjainkba, ugyanis tudományosan igazolt, hogy már napi 20 perc séta is csökkentheti a feszültséget. A legelterjedtebb stresszoldó technikák közé tartoznak a különböző aktív meditációs módszerek, jóga, autogén tréning, természetjárás, valamint a sok alvás.

Sinkovics SzilviaSinkovics Szilvia

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások