Bármennyire is hihetetlen, szükségünk van némi stresszre ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működjön. A mi szótárunkban azonban a "stressz" szó feszültséget, ingerlékenységet és problémákat jelent, de az elfogadható szintű stressz pozitív hatással van ránk, mert felpezsdít, izgalomba hoz, kihozza belőlünk azokat a tulajdonságokat és átléptet azokon a határokon, amelyekkel nem voltunk tisztában. Természetesen a tartós és túlzottan stresszes élet egészségügyi problémákhoz vezet.

A mindennapos stressz legfőbb kiváltója, hogy sokkal több mindent szeretnénk intézni, tenni, megoldani, mint amire kapacitásunk vagy időnk van. Ebben a felfokozott hangulatban a testünkben élettani hatások lépnek fel, felszabadulnak olyan hormonok, mint az adrenalin, a noradrenalin és a kortizon, melyek a testünket teljesítményfokozásra kényszerítik.

A stressz alapvető hatásai, melyeket mindannyian ismerünk:

• A légzés fokozódik, de felületesebbé válik, a légutak kitágulnak
• A szívverés felgyorsul
• A vér- és zsigerek erei összehúzódnak

A stressz nem múlik el nyomtalanul a szervezetünkből és a bőrünkről sem:

Amint megszűnik a hirtelen feszültség, a testünk visszaáll a normál állapotába. A gond a tartóssággal van. Ha tartósan feszültek vagyunk, a szervezetünknek nincs ideje ellazulni, folyamatosan készenlétben áll, úgyis fogalmazhatnánk, hogy folyamatosan teljesítőképességet fokozunk, amit előbb vagy utóbb nem bír el a testünk.

A rövid távú stressz jelei: a kimerültség, az alvászavarok, a memóriakihagyás és az ingerlékenység.

Idővel azt tapasztalhatjuk, hogy többször megfázunk, az immunrendszerünk nincs a helyzet magaslatán.

További stressztünetek: fejfájás, migrén, hátfájás, erős szívdobogás, asztma, magas vérnyomás, az „érzékeny bél” szindróma és "szívszúrás". Ráadásul elveszíthetjük humorérzékünket, a szexuális vágyunkat, testünkszerte kialakulhatnak ideges rángások, és ha óriási nyomás alatt vagyunk, a teljes összeomlás sem ritka.

A stresszhormonok hatására a vérerek összehúzódnak, romlik a vér keringésének állapota, így a bőr kiszárad, hámlik és túlérzékeny lesz.

Mivel a légzésünk is megváltozik, így a vér oxigénszállításának mennyisége csökken, ezáltal a bőr oxigénellátása is csökken. Hamarabb öregszünk, a bőrünk szürke lesz és fakó, a ráncok hamarabb kialakulnak az arcunkon.

Egyes bőrbetegségeket is felerősít a stressz. Például az ekcémát, pikkelysömört, egyeseken már kis stressz hatására is kiütések jelentkeznek, az immunrendszer védekezése révén.

Jó hír, hogy a stresszt meg lehet zabolázni. Tudom, könnyű azt mondani, hogy ne stresszelj!

• Hagyjunk magunknak több szabadidőt, könnyebben ellazulhatunk. Válasszunk olyan tevékenységet, amely feltölt. Nem kötelességet jelent.
• Osszuk be az időnket, szerintem ez a legfontosabb!
• Tanuljunk meg nemet mondani!
• Figyeljünk a táplálkozásra, ne terheljük pluszban a szerveztünket zsíros, nehezen emészthető ételekkel!
• Aludjuk ki magunkat! Mindenki megérzi az évek alatt, hogy mire van szüksége. Próbáljuk ezt a mértéket tartani.
• Sportoljunk, tornásszunk, mozogjunk. Felszabadulnak az örömhormonoknak is nevezett endorfinok.
• Tanuljunk meg relaxálni, meditálni. Légzőgyakorlatok alkalmazása, jógagyakorlatok alkalmazása sokat segíthet.
• Menjünk el masszázsra, hisz az izmaink is befeszülnek a stressz hatására.
• Ha nagyobbnak érezzük a bajt, és egyedül nem tudunk megbírkózni vele, akkor forduljunk szakemberhez vagy vegyünk részt stresszkezelési tanfolyamon.