A magyar oktatási rendszer futószalagon ontja magából a szabványgyerekeket. Vajon nem elavult ez a metódus?

Ugyan még nincs gyerekem, de a saját bőrömön megtapasztaltam a hazai oktatási rendszer hiányosságait. Emlékszem, úgy tanultam a fizikát, mintha fizika szakos gimnáziumba jártam volna, de mindig csak kettest kaptam. Állandó gyomorgörcsöm volt, ha csak a tantárgyra gondoltam. Hasonlóan álltam a matekhoz. Amikor magán matektanárhoz jártam, előfordult, hogy hármast vagy négyest kaptam, de érettségizni úgy mehettem, hogy megígértem, a középiskola után a matek közelébe sem megyek. Megjegyzem, nem jelent túl nagy erőfeszítést betartani ezt a fogadalmamat.

Míg a diákéveim alatt arra fektettem a hangsúlyt, hogy ezekből a tantárgyakból ne bukjak meg, addig teljesen elsikkadtak a képességeim. Míg mindig azt hallgattam - és éreztették velem -, hogy mennyire béna vagyok, addig pozitív megerősítést nem kaptam. Így 15 év távlatából látom, hogy mibe kellett volna komolyabb energiákat fektetnem, de akkor senki nem támogatott ebben. A magyar iskolarendszerben nincs eltérés, aki mindenben jó és formálható, azt szeretik, aki hiányosságokkal rendelkezik, vagy egy kicsit eltér az átlagtól, azt kis híján megvetik. Arról nem is beszélve, hogy a lexikális tudáson kívül nem igazán tanítanak semmit, ami valóban használható lenne. Igaz, számos alternatív intézmény létezik már, de ezeket kevesen tudják megfizetni.

A finnek szeretnének leszámolni ezzel a rendszerrel, a tervek szerint teljesen megszüntetik a tantárgyakat. Nem lesz fizika, matek, irodalom, történelem, vagy földrajz – írta Pöttyöslabda a brigthside.me cikkére hivatkozva. Az oktatásért felelős Marjo Kyllonen így indokolta az újítást:

„A régi divat az 1900-as évek elejének elvárásaihoz igazodik - de most már nem ugyanazok az igények, ezért valami olyat kell bevezetnünk, ami a 21. századhoz illeszkedik.”

A külön tantárgyak helyett eseményeket és jelenségeket fognak tanulmányozni interdiszciplináris megközelítéssel. Például a második világháborút történelmi, földrajzi és matematikai szempontból vizsgálják majd. Vagy a „kávézói munka” kurzuson az angol nyelv, a gazdaság és a kommunikációs készségek területéről szerezhetnek információt. A rendszert 16 év felettieknél kezdik először bevezetni. Az ötlet azt is magában foglalja, hogy a diákoknak maguknak kell majd kiválasztani, milyen témákról és jelenségekről szeretnének tanulni, szem előtt tartva a jövőbeli terveiket. Ilyen módon senkinek nem kell végigülnie a fizika vagy kémia órát azon gondolkodva, mikor fogja ő ezt valaha használni bármire.