...hogy kiderítsék, kinek sikerült a dolgát a vécé mellé végezni és ott hagyni. A lánygyerekeket a pedagógusok és a takarító sorba állították az udvaron, és hármasával (!) behívták őket a „vizsgálatra”, ahol belenéztek a bugyijukba és a gyerekeknek be kellett hajolniuk, feltárni a bűnjelet vagy annak hiányát.

Az eset kiszivárgott, noha a szülők először nem mertek nyíltan szembehelyezkedni a tanári karral, mert féltek, hogy azok a gyerekeiken torolják meg azt. Volt olyan szülő, aki azt a reakciót kapta az egyik tanártól, amikor kifejezte egyet nem értését, hogy öt év múlva úgyis lehúzzák a bugyiját a gyerekének. A szülők végül a KLIK-hez fordultak: ennek eredményeként a takarítót elbocsátották, a pedagógusok pedig két évig nem kaphatnak fizetésemelést, illetve „érzékenyítő” tréningre küldik őket.

Nagyjából ez a hír a különböző hírportálok tudósításában. Még a település nevét is megemlítik, ahol az eset történt.

És akkor most kérdem én: tényleg a takarítót kell elbocsátani egy ilyen eset után? Még akkor is, ha esetleg ő volt az értelmi szerzője a vizsgálati módszernek… (Igen, talán őt is.) Nem a „pedagógusokat”, akik ilyet tesznek? Meg azokat a pedagógusokat, akik ezt végignézik, és nem lépnek közbe? Meg az iskolavezetést? Az ilyen embereken nem segít semmilyen érzékenyítő tréning. Visszamenőleges hatállyal kellene eltiltani őket a gyerekek 100 méteres körzetéből. Miképp maradhatnak ilyen tanárok a gyerekek közelében egyáltalán? És még milyen módszereik lehettek és lehetnek ezen kívül?

Valóban nem normális, ha az iskolás gyerek a wc mellé végzi a dolgát és ott hagyja. Semmilyen szempontból. Az okok változatosak lehetnek. Valószínűsíthető: az „elkövetőnek" nem ez lehetett az egyetlen problémája, azonban azok a terheltségek, nyomások, amitől a gyerek belülről szenvedett, nem zavarták ezeket a pedagógusokat. A lényeg, hogy a gyerek „ne zavarja” a tanítást, az iskolai „munka” „normális” menetét. A másik lehetséges ok: ki tudja, milyen higiénés viszonyok uralkodnak ebben az iskolai lányvécében, hogyan takarítják és tartják karban általában, arról ugyanis nem szól a fáma.

Láttam én olyan elitnek tekintett budai általános iskolát (edzésre járt oda a fiam), ahol a tornaterem melletti női vécéből egész évben (!) folyt kifelé a híg húgy, orrfacsaró bűz terjengett, és az előtérig állt a húgykő a padlóburkolaton. Ez nem zavarta sem az iskolavezetést, sem az odajáró gyerekek szüleit annyira, hogy a helyzet egy év alatt változott volna. Mi pedig hiába jeleztük a problémát. Nos, onnan inkább mi is a közeli pékségbe jártunk át vécére. Szóval, el tudok képzelni olyan higiénés viszonyokat, ahol a szerencsétlen gyerek kínjában nem azt választja, hogy ráül a vécére…

Nem ismerem a körülményeket, előzményeket. Azonban a pedagógusok szóban forgó intézkedését, vizsgálati módszerét semmi sem menti. Ami itt megvalósult, az gyermekbántalmazás. Akinek ez eszébe jut, az alkalmatlan. Alkalmatlan volt a pályája kezdetén és alkalmatlan lesz tíz év múlva is, nem a büntetésen vagy érzékenyítő képzésen múlik. Az ilyeneknek nincs helyük gyerekek közelében.