Hamarosan Bálint-, avagy Valentin-nap, ami számomra kicsit a Halloween kategóriájába esik. Vagyis van némi érdekeltségünk a dologban, de az ünnep mai népszerűségét az 1990-es éveket követő reklámok alapozták meg.
Szent Bálint, Terni püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.
Bár itthon nem különösebben kerítünk nagy feneket ennek a napnak, de szívesen lepem meg a családot valami finomsággal, hát miért ne használnám ki ezt az alkalmat is?!
Már régóta szerettem volna elkészíteni ezeket a csodás, rubint színű golyókat, és ennél nem is lett volna jobb alkalom.
Igen, tudom, hogy az ételfesték nem épp a húúdeegészséges kategória, és próbáltam is céklával színezni – de sajnos nem lesz ilyen. Ráadásul akkora mennyiség kell bele, hogy azon már rendesen érződik a cékla íze, amit, bár nagyon szeretek, be kell látnom, hogy ebbe az édességbe – pláne a fehércsoki mellé – nem az igazi. Tehát ha idegenkedsz a színezőtől, akkor ez sajnos nem a te nasid…
Mivel ételfestékből rengeteg félét lehet kapni, így nehéz pontos mennyiséget megadni. Amihez könnyen hozzájutsz, az a Dr. Oetker-es, tubusos variáció. Próbáltam, tökéletesen megfelel a célnak. Azt vedd figyelembe, hogy a sütés során élénkül majd a szín, tehát nem kell az egész csomaggal beletenni. A nyers tésztának inkább van sötét pink színe, mint piros, de ez változni fog. Ha nem vagy elégedett a végeredménnyel, az sem baj, egy kis pirossal megtámogathatod a krémet is.
Hozzávalók 12-14 golyóhoz:
A tésztához:
- 180 g liszt
- 2 tojás
- 100 g cukor
- 20 g vaj
- 200 ml tejszín
- 1 tk sütőpor
- 1 ek kakaópor (cukrozatlan)
- 1 tk vanília
- 1-2 tk piros ételfesték
- csipet só
A krémhez:
- 30 g fehércsoki
- 120 g mascarpone
- ½ tk fahéj
A bevonáshoz:
- 250 g fehércsoki
A tetejére:
Piros szórócukor, de ha nincs otthon, nehogy vegyél, inkább készítsd el
Így:
- 2 ek nagyszemű barnacukor (vagy sima kristály, csak nagy szemű legyen)
- 1-2 csepp piros ételfesték
A tésztához:
Először robotgéppel verd habosra a tojást és a cukrot, kifehéredésig. Add hozzá a vajat, a tejszínt, a csipet sót, a kakaót és a vaníliát. Keverd el, majd jöhet hozzá a sütőporral elkevert liszt. Ezt is keverd össze, majd apránként add hozzá az ételfestéket. Ez picit trükkös, mert – ahogy már mondtam – ahány féle, annyiképpen színez. Én zselés állagút használok, ebből viszonylag kevés kell. Ha már belőtted a kívánatos árnyalatot, tedd egy sütőpapírral bélelt tepsibe (én 23x17-est használtam), és süsd 180’C-on, légkeveréssel 15-17 percet. Tűpróbával ellenőrizd. Hagyd teljesen kihűlni.
Készítsd el a krémet:
Olvaszd fel a csokit, add a mascarponéhoz, szórd hozzá a fahéjat, és keverd el alaposan.
A szórócukorhoz tedd egy kicsi dobozba a barnacukrot, cseppents rá egy-két csepp ételfestéket, fedd le, és alaposan rázd össze. Tedd egy sütőpapírra, és hagyd, hogy megszáradjon, majd morzsold szét az összetapadt kristályokat.
Ha a piskóta kihűlt, morzsásítsd. Erre a legjobb a késes aprító. Ha megvagy, apránként keverd hozzá a krémet. A lényeg, hogy összeálljon, és könnyen tudj belőle golyókat formázni, de ne legyen nagyon lágy, hogy meg tudd forgatni a csokiban. Készíts belőle nagyobb, diónyi gombócokat, és tedd a hűtőbe, legalább egy órára.
A fürdőhöz temperálnod kell a csokit, hogy fényes, és roppanós legyen. Olvaszd fel a csokit gőz fölött, kb. 40’C-ig. Vedd le a gőzről, és folyamatos kevergetés közben hűtsd vissza 33-34 ’C-ra. Adj hozzá 1%-nyi kakaóvajat (vagyis 100 g csokihoz 1 g kakaóvaj) és hűtsd tovább 29-30 fokosra. Igen, tudom, ez hogy hangzik, de nem is olyan nehéz. Ha kicsit melegebb, mint a testhőmérsékleted, akkor kb. a 40 fokra jó vagy. Ha kb. testhőmérsékletű, akkor már meg is van a 35 fok, és ha picit langyosabbnak érzed, akkor már meg is vagy.
Forgasd meg benne a golyókat, és a tetejét azonnal szórd meg a cukorral, mert ha jól dolgoztál, akkor a csoki elég hamar megdermed, és nem fog beleragadni a cukor. Tedd hűtőbe legalább 2-3 órára, hogy a csoki teljesen megdermedjen.
Egy jó tanács: tudom, hogy több munka, de érdemes a csokit két részletben olvasztani, előkészíteni, és forgatni, mert akármennyire is óvatos vagy, azért lesz benne néhány piros morzsa. Ha a második fél adagot is „tiszta” csokiban kezded, szebb bevonatokat tudsz majd készíteni.
Jó étvágyat!