És most azt mondja a telefonom, hogy hahó, ha akarod, mától távirányító is vagyok. Meg fotógyűjtemény, jegyzettömb, memóriakártya, vérnyomásmérő, GPS, évfordulónaptár, ünneptár, videófelvevő, fényképezőgép, bébiőr, kalóriaszámláló, edzésnaptár, fizetőeszköz… De én ezt nem akarom. Használni szeretném az eszemet. Nem szeretném végleg elsorvasztani magamban sem a gyors reagálás, sem a fejszámolás, sem a tájékozódás képességét. (A tájékozódási képességem valójában elég csökevényes.) Nem szeretném... tovább

S ha már média ereje: tudatom kedves olvasóinkkal, hogy a 13. kerület vezetése rászánta magát a kiégett autó eltakarítására. Halleluja! Múlt csütörtökön írtam arról, hogy hónapok óta éktelenkedik a járdán egy kiégett kocsi, s az illetékeseket egyáltalán nem zavarja. (A cikket lásd ITT.) tovább

Egyetlen olyan dalra emlékszem, melyre már egészen zsenge kislányként is mindahányszor felkaptam a fejem. Ez pedig a Bánk bán-betét, a Hazám, hazám... című ária volt, Simándy József előadásában. Akárhányszor felcsendült a rádióban, tévében, vagy édesapám Simándy-magnókazettájáról szólt a kocsiban, egyszerre lett libabőrös a karom és gombócos a torkom. Pedig kisgyerekként mit sem tudtam még arról, mi is a Bánk bán üzenete, a magyarságról, nemzettudatról sem beszélgettünk minden este otthon. A ... tovább

Nem viccelek, a képen látható autó 2016. december 31-e óta ott a munkahelyem közelében, lassan csak a váza marad, mert minden nappal valami eltűnik belőle vagy róla. Ma 2017. március 2-át írunk, és a néhai autó a városkép része lett. Brutál jó buli lehetett a tavalyi szilveszter! Én is voltam már hatalmas partin, de mi ott és akkor nem gyújtottunk fel semmit. tovább

Futár fiú? Dehogy. Egy papi volt ott, szegény, valahol 60 és 70 között. Miközben fizettem, elmondta, kérdés nélkül, hogy nemrég agyvérzése volt, de a Teremtő visszaküldte, hogy szenvedjen még. Majd megfordult és elbotorkált az autóhoz. tovább

Azt mondják, a valódi hősök köztünk élnek. És valóban, olykor egy véletlen folytán válik valaki hőssé, máskor a kitartása vagy a cselekedetei miatt, de az biztos, hogy a hősök erősek, tiszták és mindannyiunk számára utat mutatnak. tovább

Nyilván tisztában vagyok vele, nem a két szép szememért segít a benzinkutas megtankolni az autót, lemosni a szélvédőt, s úgy gondolom, ezt viszonzom, avagy – szó szerint – díjazom is. Mégis, még mindig meg tudok lepődni azon, mit hoz ki emberekből pár remélt forint. tovább

Mi, akik fűtött irodákból osztjuk az észt, s talán annyival járulunk hozzá a GDP-hez, mint a szűknadrágos-mokaszinos-kakastaréjos hülyegyerekyuppiek az ilyen-olyan média- és „menedddzser” pozíciókban, akikről csak elölről lehet megállapítani, lányok-e vagy fiúk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy bizony a mínusz 5 fokban is dolgoznak a szabad levegőn emberek, meg állnak a gyári szalagok mellett 30 éve visszeres lábbal, fájó háttal nagymamakorú munkavállalók. tovább

Olyan nővel még nem találkoztam életemben, aki soha ne takarított volna. Nem akarom azt a sarkított általánosítást mondani, hogy minden nő valahol takarítónő is, de a nagy, többségi nőtársadalom szükséges napi tevékenységéről beszélünk. tovább

Itt van például a New England irányítója, Tom Brady. 39 éves, és körülbelül 20 millió dollárt keres évente, csak az amerikai futballból. Emellett még több reklámszerződéssel is rendelkezik, olyan márkákkal, mint az Aston Martin, az Intel vagy a Beautyrest. Felesége Gisele Bündchen, akit a Forbes magazin a világ legjobban kereső szupermodelljeként tart számon. Elsőre talán azt gondoljuk, hogy egy ilyen embernek minden az ölébe hullott. Pedig Brady, minden idők legsikeresebb irányítója évtizede... tovább