Ujvári László történész-politológus nemrégiben megjelent könyve, a "Kisemmizve, a rendszer ellenségeként" saját családjáról íródott. Vállalkozásaikat a háború után elkobozták, a családot kisemmizték. A szerző - vele azonos nevű - nagyapja a forradalom kitörésekor úgy döntött, részt vesz a harcokban, hátha így igazságot tud szerezni kifosztott családjának. Könyvében ugyanakkor leképeződik az '50-es évek magyar társadalmának abszurditása, olyan traumákkal, amelyek máig sincsenek megfelelően fel... tovább

Benedek kamaszka, nyurga, lakli, imádnivaló és rém idegesítő. Egyik pillanatban annyira együgyű, mint egy marék lepke, másszor pedig egy mondatban három olyan zsigeri bölcsességet nyom be, amelyek hallatán Lao-ce, Buddha, Brian Tracy és Müller Péter megnyalnák egymás mind a tíz ujját.   tovább

Mindenkivel előfordulhat, hogy hibázik. Kisebb-nagyobb ballépésekért, vagy akár komolyabb bűnökért - bocsánatot kérni a legtöbb embernek nehéz. Kimondani, hogy “sajnálom”, sokszor olyan feladat, ami nem megy könnyen. Sőt, olykor sehogyan sem. De vajon miért ilyen nehéz ez? tovább

Azok az apák, akik maguk is vágytak már gyermekre, véleményem szerint sokkal konzervatívabbak és védelmezőbbek, mint azok a férfiak, akik csak igába hajtották a fejüket, vagy épp „palimadár” jelmezt kaptak az asszonytól, úgy kb. örök életre.  tovább

Nyolc-kilenc éves lehettem. A nagynénikémet látogattuk meg, aki egy budapesti panelrengetegben lakott a gyerekeivel és az unokáival. A játszótéren megismerkedtem a szomszéd kislánnyal, akinek lassan haza kellett mennie. De ha én felmegyek hozzájuk és elkérem a szüleitől, talán maradhat még egy kicsit. Nosza. tovább

Egy-egy sportoló méltán válik példaképpé, hiszen rengeteg lemondással jár az, hogy valakiből világszínvonalú játékos váljon. Azonban minden tiszteletem ellenére azok érdekelnek leginkább, akiknek a történetében volt egy kis csavar.  tovább

Szerintem életemben nem volt olyan cikk, amit annyi ideig pihentettem volna és annyiszor átírtam volna, mint ezt itt. Mert a téma meredeknek mondható, én pedig nem vagyok benne nyakig. tovább

A mai poroszos oktatási rendszerben üdítő olyan gondolatokkal, illetve gyakorlattal találkozni, amely a maximális szigort félretéve sokkal megengedőbb a gyerekekkel. Agyonismételt frázis, de nem lehet eleget hangsúlyozni: életünk első szakasza meghatározza a felnőttkort. Szerencsére van egy Vekerdy Tamásunk, aki iránymutatást ad, hogyan lehet a gyerekünk kiegyensúlyozott és boldog, de már őt is megelőzték olyan nagy pedagógiai gondolkodók, mint például a 19. században az olasz Maria Montessori. tovább

A húgom küldte át ezt a videót a minap "Rohadék" megjelöléssel. És tényleg. Nézegettem a kisfilm alá érkezett kommenteket, s bizony lesújtott, milyen színvonalon működnek emberek. Aki kifejtette, hogy szerinte ez aljas inkább, mint vicces, megkapta, hogy vegyen magának humorérzéket. tovább

Csuda helyes lánytársaságot láttam egy hétvégi koncerten. Szelfiztek, nevettek, jól érezték magukat. Cukik voltak. Egyszer csak megjelent az egyikük pasija… egy másik nővel. A számonkérésre csak annyit mondott, hogy már akart a lánnyal beszélni erről a dologról, de nem most… és ezzel részéről le is volt tudva a dolog.  tovább