Vagy jobb, ha úgy teszem fel a kérdést: érdemes-e? Megéri-e, hogy egy számomra fontos (vagy pláne kevésbé fontos) vélemény miatt órákig, napokig küzdjek a virtuális lincselők tömegeivel? Mert jönnek. Mindegy, mi a téma, mindegy, melyik oldalon állok, ha a véleményem markáns és képes vagyok érte kiállni, az biztos, hogy megkapom a magamét. Interneten, közösségi oldalakon, fórumokon. A virtuális lincselők jönnek és támadnak.

A legtöbb esetben átmegy személyeskedésbe a történet. Néhány hete egy zöldes-kékes-szürke frizurával kapcsolatban tették fel a kérdést: hogy tetszik? BKV-n ülve, unalmamban kommenteltem, hogy egyáltalán nem. Hárman támadtak rám azzal, hogy no hiszen, az én hajam is festve van. Néhány kommentre reagáltam, de rájöttem, hogy szélmalomharc. És egyszerűen nem éri meg. Töröltem a kommentemet és töröltem magamat az oldalról is.

A minap egy kisbabás fórumra tett fel egy anyuka egy fotót a gyermekéről, a száján egy csúnya sebbel. Nagyjából 300 kommentig követtem az eseményeket, kíváncsiságból. Amit kapott az anyuka, azt minden bizonnyal élete végéig emlegetni fogja. Állta a sarat egy darabig, de a fotót és a kommenteket másnap - vagy ő, vagy a fórum házigazdái - törölték.

Eredetileg ezek a csoportok, oldalak azért jöttek létre, hogy egymás segítségére legyünk. De ez már régen nem erről szól. Az emberek a frusztrációjukat, a megbántottságukat, a világgal szemben érzett fájdalmukat azonnal ki tudják vetíteni az internet adta lehetőségeknek köszönhetően. De van, amikor annak a bizonyos lónak már bőven a másik oldalára esünk át. És mi értelme van? Hadakozunk egy jót? Egyszer adjuk, egyszer pedig kapjuk?

Álljunk meg egy pillanatra, emberek! Mi értelme? Felnőtt emberként miért kellene ezt elviselnünk? Vagy éppen, miért bántanánk ismeretlenül másokat?

Felhagytam azzal, hogy beleálljak ezekbe a történetekbe. Sokkal jobb, ha az interneten is - akárcsak a való életben - a szeretet teréből cselekszem, és ha bele is folyok egy beszélgetésbe, azt igyekszem békésen tenni. De bárhogyan is, a legfontosabb az, hogy felismerem a virtuális lincselést, és ha értelmetlenné válik a vita, ha rosszba fordul, én lelkifurdalás nélkül lelépek onnan. A nyugalmam többet ér.