Sokan szenvedünk valamilyen függőségtől. Valaki szinte állandó jelleggel nyomkodja a telefonját, vagy naponta öt kávét megiszik, nem tudja letenni a cigit, vagy súlyosabb esetben akár drogozik. Azonban az addikció nem csak materiálisan jelenik meg, vannak láthatatlan formái, melyek ugyanúgy rombolják az életünket, csak kevésbé megfogalmazható, kézzelfogható módon. Ilyen például a társfüggőség, mely egyes becslések szerint például az amerikai népesség 98 százalékának életében jelen van. Ebből azonban csak egy százalékuk ismeri addikciója mindennapi életére gyakorolt hatását, és ennél is kevesebben tesznek lépéseket a változásért.

Janae B. Weinhold és Barry K. Weinhold, neves amerikai pszichológusok ötvenéves terápiás tapasztaltuk alapján könyvet írtak a jelenségről, és kiutat mutatnak a gyógyíthatatlannak hitt betegség csapdájából.

A tünetek

A Törj ki a társfüggőségből című műben alaposan körbejárják a problémát. Először is összegyűjtötték a kodependenciában szenvedő felnőttek néhány fő jellemzőjét:

mások „rabja” vagy

• úgy érzed, csapdába estél egy bántalmazó és kontrolláló kapcsolatban
• alacsony önértékeléssel bírsz
• mások folyamatos jóváhagyására és támogatására van szükséged ahhoz, hogy jól érezd magad
• nem érzed képesnek magad arra, hogy változtass romboló kapcsolataidon
• alkoholra, ételre, munkára, szexre vagy más, külső stimuláló eszközre van szükséged ahhoz, hogy elvonják a figyelmed saját érzéseidről
• képtelen vagy saját határaid kijelölésére
• mártírnak érzed magad
• folyton mások igényeit igyekszel kielégíteni
• képtelen vagy valódi intimitást és szerelmet megélni

Betegség?

A pszichológus páros szerint a legtöbb megközelítés korlátolt módon határozza meg a társfüggőséget. Hasonlóan az alkohol-, illetve drogfüggőséghez, elsődleges betegségként diagnosztizálják. A mentális egészség orvosi modellje különösen alkalmatlan egy ilyen átfogó kérdéskör kezelésére, hiszen a kodependenciával kapcsolatban általánosan elfogadott, hogy genetikailag öröklődik, ha valaki függővé válik, az is marad, és gyógyszerrel kezelhető. A társfüggőség fő forrásai az alkoholista családi rendszerek és az ott megtalálható összetett függőségi minták. Valamint elfogadott tény, hogy társfüggőnek lenni egyfajta identitás.

Weinholdék szerint azonban, ha ezeket a felvetéseket követjük és a társfüggőséget betegségnek tekintjük, akkor máris a gyógyszer- és betegségközpontú orvosi modell csapdájába estünk, ez pedig állandósítja a reménytelenségünket.

A kiút

A két terapeuta azonban ötvenéves tapasztalatukra hivatkozva egészen másképp gondolkodik. Könyvükben is számos esettanulmányon keresztül mutatják be, van kiút.

Úgy vélik, a felnőttkori társfüggőség hátterében szimbiotikus fejlődési szakaszban megélt traumák sora áll, így a magzati lét és a születés traumái, valamint a korai kötődés során átélt traumák. Ezek törést okoznak az anya és a gyermek kapcsolatában, megalapozva ezáltal a társfüggőség, a rászorultság és az alacsony önértékelés mintáit. Végső soron pedig késleltetik az egészséges fejlődést és akadályozzák a gyermek szeparációs és individualizációs törekvéseit. A szimbiózis időszakában bekövetkező fejlődési traumák jó néhány finom, gyakorlatilag észrevehetetlen pszichológiai és biológiai tünetet okoznak azoknál a gyermekeknél, akik nem kapják meg gondozóiktól az érzelmi ráhangolódást, illetve gondozóik nem elégítik ki a megfelelő időben a megfelelő módon a törődésre, védelemre, biztonságra és útmutatásra irányuló igényeiket. Az érzelmi ráhangolódásnak ezt a hiányát a csecsemők és a kisgyermekek elsöprő erejű stresszként élik meg, amely hosszú távú változásokat idézhet elő a testükben és a lelkükben, illetve poszttraumatikus stressztüneteket válthat ki.

Janae B. Weinhold és Barry K. Weinhold szerint itt az ideje, hogy a társfüggőséget szélesebb környezetben vizsgáljuk meg, amely nem ítéli meg az egyéneket, és amely a társfüggőségre helyrehozható mintaként, az ember fejlődésének részeként tekint. Minden egyes ember rengeteg tehetséget hordoz, és mindenki képes saját életét a lehető legteljesebben megélni. Ha képesek vagyunk megtörni saját társfüggő mintáinkat és olyan társadalmi változásokat eredményezni, melyek támogatják az emberek személyes feladatának betöltését, a jegyzett történelem legnagyobb átalakulásának lehetünk részei, mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten.

A páros kidolgozott egy 12 lépésből álló programot, amely kigyógyít a társfüggőségből – a könyvben részletezik az egyes elemeket:

1. Ismerd fel a társfüggő mintákat!

2. Értsd meg a probléma okát!

3. Tisztázd társfüggő kapcsolataidat!

4. Add fel a projekciót!

5. Számold fel az önutálatot!

6. Hagyj fel a hatalmi játszmákkal és manipulációval!

7. Fejezd ki az igényeidet!

8. Tanulj meg újra érezni!

9. Gyógyítsd a benned élő belső gyermeket!

10. Jelöld ki saját határaidat!

11. Éld meg az intimitást!

12. Sajátítsd el a kapcsolatok új formáját!

(Felhasznált irodalom: Dr. Janae B. Weinhold - Barry K. Weinhold: Törj ki a társfüggőségből!, Casparus Kiadó, 2012.)