Nem, most nem felnőtt tartalom következik! Ugye mindannyian ismerjük a fenti szókapcsolatot? És vajon tudjuk azt is, hogy miről szól?
A tökfaragás, a töklámpások a Halloween-ünnepkör világhódításával évről évre előkerülnek a hazai internetes fórumokon is, sőt, idén az utcákat is meghódították; szinte nincs olyan a virágárus, ahol ne koponyás-jelmezes díszlettel várnák az október végi betérőket. Jómagam napok óta figyelem a közösségi oldalakon terjedő, az angolszász hagyományokat ellenző, illetve éltető bejegyzéseket is, és egyre inkább motoszkál bennem a gondolat, vajon a múlt századfordulón született dédnagyapámmal miért is faragtunk töklámpásokat minden évben Mindenszentek előestéjén?
Ezer évvel ezelőtti időkbe nyúló hagyomány a magyar tökfaragás – s apropóját a legkevésbé sem a katolikus vagy a protestáns ünnepkör adja, hanem egy Árpád-házi hagyomány. Egészen pontosan Salamon és az unokatestvérei, Géza és László herceg közötti trónviszály. Salamon ugyan elismerte a később szentté avatott László trónigényét, ám koronázását követően is folytatta a főurak ellene hangolását, melynek következtében a király a visegrádi vár börtönébe záratta, őreinek parancsba adta, hogy töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, nehogy az éj leple alatt megszökhessen a fogoly. A lámpások által világítótoronnyá változtatott erődítmény a dunai hajósok számára is segítséget jelentett, s hamarosan elterjedt a mondás: „Fénylik, mint Salamon töke”. A jelenleg is álló visegrádi Salamon-torony ugyan nem azonos az eredetivel, ám annak egykori köveiből épült fel a tatárjárás után, s a kora őszi éjszakák töklámpásaival együtt őrzi Salamon nevét.
A töklámpásfaragás a dunántúli családokban évszázadok óta öröklődő hagyomány, igazán tökéletes elfoglaltság az ünnepi hétvégére. Érdemes egy stabil talpon álló, nagy, kongó tököt választani, majd tollal, filctollal megrajzolni rá a kívánt mintát. Az interneten számos „szabásmintát” találhatunk hozzá, készülhet így gyertyatartó, félelmetes vagy vicces mimikájú figura, a bátrabbak akár művészi alkotásokat is belefaraghatnak a tökfejek oldalába. Az első lépés azonban a skalpolás. Köralakban nyissuk fel a tök tetejét, s tegyük félre a kobakot. Kanállal kaparjuk ki a magházat és a húsosabb részeket (ezt akár meg is süthetjük, legalább lesz mit ropogtatni a gyertyafénynél), majd kezdjünk neki a faragásnak. A tök belsejét gyertyákkal megtöltve igazán izgalmas hangulatot varázsolhatunk, miközben felelevenítjük a középkori trónviszályokat, emlékezünk elhunyt szeretteinkre, vagy éppen megismerkedünk az angolszász legendákkal és szokásokkal.
GP