Már az unalomig ismerjük a frázist, mely szerint a gondolatainkkal teremtünk. Sokak nevét halljuk a témában, sok könyv is született erről, de azt kevesen ismerik, kitől is származik a „felfedezés”. Émile Coué, francia gyógyszerész és pszichológus jött rá, hogy a szavaknak gyógyító erejük van.

Coué szerint gondolataink befolyásolják például a közérzetünket. Minden ember tudja, hogy a bánat, gond, harag, gyűlölet hátrányosan befolyásolhatja testi teljesítőképességét. Azt is tudjuk, hogy egy kedvező hír összes élettevékenységünket, tetterőnket jelentősen fokozhatja. Teljesítőképesnek és erősnek érezzük magunkat hatására. A gondolatok azonban erők, amelyek feltétlenül következményekkel járnak: mert a gondolatok érzéseket váltanak ki, és az érzések azok, amelyek a hatást okozzák. Ezek a következmények, hatások a természeti törvény feltartóztathatatlanságával és könyörtelenségével hatnak – írta a gyógyszerész az „Elméd gyógyító hatalma” című könyvében.

Ok és okozat

Az örök sikertelen általában nem gondol arra, hogy sikertelenségéért gondolatait tegye felelőssé. Úgy gondolja, hogy a sikeres ember a szerencse által megajándékozott valaki. Micsoda tévedés! Az ok és okozat e világában a „szerencsés esetnek” nincs helye. Az olyan történést, amelynek nem ismerjük előfeltételeit, egyszerűen véletlennek nevezzük. Valójában „becsapódunk”; gondolataink erői azok, amelyek gyakran ezeket a „véletleneket” okozzák. Az olyan ember, aki állandóan a boldogtalanságra, szegénységre, sikertelenségre és betegségre gondol, lehetetlen, hogy boldog, sikeres és egészséges legyen. Ok és okozat!

Ha a tudatalattink meg tud betegíteni, akkor képes az ellenkezőjére is

Coué szerint a tudatalattinkban raktározódik az összes negatív és pozitív élményünk, hasonló helyzetekben pedig a korábban adott érzelmi reakciók jönnek elő. Az az elképzelés, amely áthat és ural bennünket, bebocsátást nyer mélytudatunkba. Ezáltal befolyásolja idegrendszerünket, amely minden szervünk és szervrendszerünk felett uralmat gyakorol. A gondolat elválaszthatatlan szövetségese tehát az idegrendszer. Amilyenné formáljuk gondolatainkat, olyanná formálja az idegrendszer egészségünket – írta a szakember.

• Minden dolog, ami hipnózis segítségével elérhető, az elérhető önszuggesztióval is, és emellett az az előnye is megvan, hogy az önszuggesztió hatása maradandó.
• Cloué három törvényről ír, melyeket, ha betartunk, akkor rendkívüli sikereket érlelhetnek számunkra:
• Minden elképzelés, minden gondolat, ami betölt minket, meg fog valósulni, amennyiben ennek az elképzelésnek, ennek a gondolatnak a megvalósulása emberileg lehetséges.
• Ha az akarat és hit szemben állnak egymással, akkor mindig és kivétel nélkül az akarat marad alul, mindig a hit győz.
• A harmadik törvény az átváltoztatott törekvések törvénye. Vagyis minél inkább akarunk valamit, annál nehezebben érjük el, annál frusztráltabbak leszünk, ha nem jön össze.

Az autoszuggesztió az irányított képzelőerő hatása az ember testi és lelki állapotára. A szorongás, a lelki és testi betegségek nem egyebek, mint a tudatalattiba vésődött világképünk megnyilvánulásai. Ha a tudatalattink képes fájdalmat és szenvedést előidézni, akkor a gondolkodásunk megváltoztatásával képes az ellenkezőjére is.

A két alapmondat

A Coué-módszer sok szuggesztiós mondatból áll, de a két alapmondat méltán lett világhírű. Az a feladatuk, hogy létrehozzák és automatikusan fenntartsák bennünk a jóban való hitet.

„Minden nappal, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok.” E mondat két arany szava a „minden szempontból”, mert ezek mindent átfognak, a lelki, a testi, sőt a gazdasági vonatkozásainkat is. Ezeket szó szerint kell venni. Ha nem érzünk több csomót, akkor tudjuk, hogy hússzor elmondtuk. Nem kell ujjainkon számolnunk, ami elterelné figyelmünket, mivel minden ujjunkra kétszer kerülne sor. A zsinórral történő számolás automatikusan megy tovább. Továbbá követelmény, hogy ezt a mondatot teljesen monoton hangon, nagyon, nagyon lassan mondjuk, úgy, mint a litániát, inkább egy hangon énekelve, mint mondva. E mondat húszszori ismétlése körülbelül 8-10 percet vesz igénybe. Ennek az eljárásnak is csupán az a célja, hogy minden akarati erőfeszítést kikapcsoljon. Kézenfekvő, hogyha lassan beszélünk, akkor nem esünk könnyen kísértésbe, hogy akaratunkat kényszerítsük. Továbbá az is követelmény, hogy ezt a mondatot gyermeki naivsággal mondjuk, azaz nem szabad azon töprengenünk, hogy miként lettünk betegek és vajon ismét egészségesek lehetünk-e, vagy egy nehéz gazdasági helyzetben sikerünk lesz-e. Az ilyen töprengés által még senki sem lett sikeres emberré. Ezt a mondatot sokkal inkább gyermeki naivsággal kell mondanunk, azaz a szellem iránti legmélyebb bizalommal. Így az, amit nyelvünkkel mondunk, valósággá válik, és valóban napról napra egyre jobban leszünk. Így mozdítjuk hitünk teremtő erejét helyes irányba. Végül következik a legfontosabb. Ezt a mondatot: „Minden nappal, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok”, elég hangosan kell mondanunk, azaz legalább olyan hangosan, hogy mi magunk hallhassuk – tanácsolja a könyv.

A második alapmondat: „Elmúlik”. Az írás szerint szinte varázsformula, jóllehet hatása törvényszerűen megalapozott. Csak akkor kell alkalmazni, ha az ember bajban van. Ha tehát testi vagy lelki fájdalmaink vannak, valamilyen szív- vagy szédülési roham és hasonló fenyeget, akkor kell ezt a mondatot ismételgetni. Ezt nem monoton hangon és lassan mondjuk, hanem ellenkezőleg, száguldó gyorsan, olyan gyorsan, hogy zümmögő hang keletkezzen, olyan, mint egy repülő méh zümmögése, vagy mint egy ventillátor brummogása. Olyan gyorsan kell mondani, hogy az egyes szavakat ne lehessen érteni. Rövid gyakorlás után annyira meg lehet tanulni, hogy a legőrjítőbb fájdalmat is egy percen belül meg lehet szüntetni segítségével. Ha a fájdalom visszatér, hasonló módon alkalmazzuk a mondatot. Ha szükséges, tegyük ezt százszor vagy kétszázszor is naponta. A kitartás célhoz vezet! Sok embert láttam például megszabadulni isiászától, csupán e mondat alkalmazása által: „Elmúlik” – írta Coué.

Biztosan mindannyian némi szkepticizmussal olvassuk a két alapmondat működési elvét. De gondoljunk arra, hogy egy doboz gyógyszert gondolkodás nélkül kiváltunk és bekapkodjuk a szemeket csak azért, mert hiszünk a hatékonyságában. Miért ne kereshetnénk magunkban a gyógyulás vagy jóllét felé vezető megoldásokat? Vesztenivalónk nincs.