Amikor éppen gödörben vagyunk, sokszor nem látunk túl a jelenlegi helyzetünkön, úgy véljük, ez maradandó állapot, arra pedig végképp nem gondolunk, hogy ezt az élethelyzetet még kamatoztathatjuk is.

Nem így vélekedett Napoleon Hill amerikai író, aki olyan sikeres emberek titkát kereste, mint például Thonas A. Edison, Franklin D. Roosevelt vagy Abraham Lincoln. Hill vallja, „minden viszontagság, minden kellemetlen helyzet, minden kudarc, sőt minden testi fájdalom magában hordja valamilyen vele egyenértékű jótétemény csíráját.” Ez nem jelenti azt, hogy a kudarc máris a megfelelő előnyök érett gyümölcsét hozza el – csupán a csírát, amit még fel kell fedezni, engedni kell kisarjadni, hogy az ember saját kezdeményezése, képzelőereje és határozott, céltudatos ténykedése nyomán gyümölcsöt teremjen.

A Nehézségek nagy haszna című művében több ismert ember történetét leírja:

• Lábai használhatatlanná válását a legtöbb ember elemi csapásnak tekintené, de Franklin D. Roosevelt úgy viszonyult e veszteséghez, hogy összeszedte magát, és mankóval élt. Láthatóan nagyon jól elboldogult anélkül, hogy lábainak hasznát vehette volna. Az őt ért szenvedés iránti lelki beállítottsága olyan volt, hogy a hátrányait a kényelmetlenség minimumára csökkentette.
• Abraham Lincoln kudarcai a boltvezetésben, a földmérésben, a katonai szolgálatban és a joggyakorlatban olyan irányba fordították képességeit, hogy az Egyesült Államok valaha élt legnagyobb elnöke lett. "A fiatalkoromban elszenvedett több mint húsz nagyobb kudarc megváltoztatta életpályámat, s végül olyan területre vezérelt, ahol a legjobban szolgálhatok másokat" - nyilatkozta. 
• Amikor Clarance Saunders áruházi eladóként nem ütötte meg a mércét, olyan gondolat ötlött fel benne, amely négy év alatt négymillió dollár hasznot hozott neki. Ez a gondolat a csemegeüzletek „turkáló” módszere volt, s ezzel vette kezdetét az önkiszolgáló boltok rendszere, amely mára szerte az országban elterjedt. A testi egészség megrendülése az egyén figyelmét testéről gyakran észbeli képességeire irányítja, s ezzel megmutatja számára a test igazi „főnökét” – az elmét – s széles távlatokat nyit, amelyeket egészségének megromlása nélkül sohasem lett volna alkalma megtapasztalni - írta Hill. 
• A Wisconsin állambeli Fort Atkinsonban lakó Milo C. Jones épp hogy meg tudott élni a farmjából, amíg a bénulástól sújtva egész teste felett el nem vesztette a hatalmát. Ekkor olyan felfedezésre bukkant, amit csak egy ilyen csapás által ismerhetett meg. Rájött, hogy van egy lelke, s annak teljesítmény-lehetőségeit csupán vágyai, s az azzal szemben támasztott követelmények korlátozzák, teljesen függetlenül attól, hogy használni tudja-e a testét. Az eszét használva rájött, hogyan lehet kismalacokból kolbászt csinálni, termékét „Malackolbásznak” nevezte el, s megérte, hogy multimilliomos legyen belőle. Az, hogy Jones úr addig, amíg testének maradéktalanul birtokában volt, nem fedezte fel gazdagságának mesés forrását, mélyen elgondolkodtatja az embert - elmélkedett az író.

Napoleon Hill összeszedte a gazdagság tizenkét válfaját is:

1. POZITÍV LELKI BEÁLLÍTOTTSÁG - A gazdagság tizenkét nagy válfaja élén azért áll a Pozitív Lelki Beállítottság, mert mindenfajta bőség – legyen az anyagi természetű vagy másmilyen – lelki attitűddel veszi kezdetét, s ez az egyetlen dolog, amely felett az ember maradéktalan és elidegeníthetetlen ellenőrzést gyakorolhat. Az ember lelki beállítottsága adja azt a „húzóerőt”, amely minden szorongásának, vágyának, összes kételyének és hiedelmének anyagi megfelelőit az illetőhöz vonja.

2. TESTI EGÉSZSÉG - A testi egészség az „egészségtudatossággal” kezdődik – azzal az észjárással, amely szerint valakinek a gondolkodása az egészség, és nem a betegség srófjára jár, s ezen felül mértékletességet tanúsít az étkezésben, s kellő mozgással egyensúlyban tartja tagjait. A Pozitív Lelki Beállítottság fenntartása a testi egészség megőrzésének legjobb ismert módja. Azért „a legjobb”, mert az egyén ellenőrzése alatt áll, és bármely kívánt cél felé kormányozható.

3. HARMÓNIA AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN - Az összhangnak két fő formája van: az önmagunkkal való összhang és a többi – mindkettőt kellő okkal soroljuk a gazdagság tizenkét nagy válfaja közé. Az embernek az az első teendője, hogy belül megteremtse a kellő harmóniát. Ehhez a félelmek leküzdése éppoly elengedhetetlen, mint a pozitív lelki beállítottság fenntartása, s egy olyan fő életcél kijelölése, aminek elérésében hinni érdemes. Élj békében önmagaddal, s nem fog gondot okozni, hogy másokkal is harmóniában élj! Az emberi kapcsolatokban a súrlódásokat igen gyakran az egyénen belüli zavartság, a kudarcélmény, a szorongás és a kétely kelti, s ezek a kedvezőtlen lelkiállapotok, amelyek gyakorta más személyek hasonló állapotait tükrözik vissza, lehetetlenné teszik az emberek közötti összhangot. A másokkal létesítendő összhang a magunkkal való összhanggal kezdődik.

4. A FÉLELMEKTŐL MENTES ÉLET - Senki nem lehet gazdag, ha félelmek tartják rabszolgaláncon; és persze, szabad sem lehet. A félelem a Gonosz hírhozója, a Teremtő meggyalázása, aki, azzal, hogy az embernek maradéktalan ellenőrzési lehetőséget biztosított saját lelki erői felett, felszerszámozta mindazon lehetőségekkel, amelyek által elutasíthatja mindazt, ami számára nemkívánatos.

5. A JÖVŐBELI TELJESÍTMÉNYEKBE VETETT REMÉNY - A reménység az egyik legnagyszerűbb lelkiállapot, a Hit előhírnöke. A reménységből meríthetünk erőt olyan veszélyhelyzetekben, amikor máskülönben a szorongások vennék át a kormányrudat. Egyesek számára, akik terveiket és céljaikat még nem váltották valóra, a remény – az az állapot, amikor az illető sikerre számít – a legmélyebb örömforrás lehet.

6. A HITRE VALÓ KÉPESSÉG - A Hit nélkül a tudatos emberi elme és a Végtelen Intelligencia egyetemes gondolatvilága közötti kapcsolattartás lehetetlen volna. Ez az emberi lélek termőföldje, ahol az élet minden gazdagsága megterem. Ez az „örök elixír”, amitől a szellemi indíttatások alkotóereje mozdulatra kel; a lélek lángja – semmi sem korlátozhatja.

7. HAJLANDÓSÁG AZ EMBERT ÉRŐ ÁLDÁSOK MÁSOKKAL VALÓ MEGOSZTÁSÁRA - Aki nem részesült abban a gyönyörű élményben, hogy az őt ért áldásokat másokkal is megossza, nem talált még rá a tartós boldogsághoz vezető útra, mivel a boldogság főként abból fakad, ha az ember másokat is saját áldásainak részesévé tehet. Ne feledjük: azt a teret, amelyet valaki mások szívében betölt, pontosan meghatározza, hogy ő maga milyen jótéteménnyel járult hozzá az illető életéhez, s azt se feledjük, hogy minden gazdagságunkat ékesíti és gyarapítja, ha megosztjuk ezeket, hogy másoknak is jó szolgálatot tehessenek.

8. A SZERETET MUNKÁJA - Nincs gazdagabb ember, mint aki rátalált a szeretet munkájára, s buzgón gyakorolja is azt, mert a szeretet fáradsága az emberi vágyak legmagasabb rendű kifejezése.

9. NYITOTTSÁG A TÖBBI EMBERRE - A türelem – a legfőbb kulturális jellemzők egyike – csupán azokban jut kifejezésre, kik a többi személyiséghez, minden egyes emberhez bármikor nyitott lélekkel közelítenek. S csak a nyitott lelkű ember lehet igazán képzett és jólnevelt, s fogadhatja magába az élet gazdagságainak mind a tizenkét válfaját.

10. ÖNFEGYELEM - Az, aki nem ura önmagának, semmi egyéb, őrajta kívül álló dolognak sem válhat urává. Aki pedig önmagának ura, a saját földi sorsát is uralja.

11. MÁS EMBEREK MEGÉRTÉSÉNEK KÉPESSÉGE - Aki bővelkedik más emberek megértésében, arra a felismerésre jut, hogy alapjában minden ember egyívású, amennyiben egyazon gyökérről fakadnak.

12. ANYAGI BIZTONSÁG (pénz) - Végül, de nem utolsósorban, felbecsülhetetlenül fontos a gazdagság tizenkét nagy válfajának kézzelfogható porciója – a pénz, illetve a tudás, melynek segítségével az anyagi biztonság fenntartható. Az anyagi biztonság nem pusztán a pénz birtoklását jelenti. Azokra a szolgálatokra is kiterjed, amelyeket az ember viszonzásképpen nyújt, mert a hasznos szolgáltatásokat az emberi szükségletek legkülönbözőbb alakjaiban látjuk viszont, akár pénz igénybevétele nélkül is. 

(Az írás 2016. augusztus 31-én jelent meg.)