Szeretem Leonardo DiCapriot. Nagyon drukkoltam, hogy A visszatérőért megkapja az Oscar-díjat. Sajnos még nem láttam ezt a mozit, azonban az utóbbi időben több filmjéhez is volt szerencsém, így azt mondom, sokkal előbb kitüntethették volna. Ráadásul a hozzá köthető alkotásoknak legtöbbször van valamilyen komolyabb üzenete, mélyebb rétege.
A hétvégén néztem meg az Ez a fiúk sorsa című filmet, melyben Leonardo még egészen fiatal, azonban alakítása egyáltalán nem elhanyagolható. A Tobias Wolff önéletrajzi ihletésű regényéből készült alkotás a családon belüli erőszak témáját boncolgatja. Megmutatja, milyen egy bántalmazó személyisége, és mit tesz egy gyermekkel, ha erőszakkal próbálják fegyelmezni. A 13 éves Tobias Wolff (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nő fel, anyja kalandor életet él, folyamatosan utazgatnak, azonban mikor fia iskolaérett lesz, úgy dönt, végleg megállapodik. Hozzámegy a vidéki munkásemberhez, Dwighthoz (Robert de Niro). Választása azonban tévesnek bizonyul, ugyanis a mostoha nem nagyon szívleli Tobiast, nem bánik kesztyűs kézzel vele, nem kell sokat várni, amíg elcsattan az első pofon. Dwight megszokta, hogy a saját kis világában ő a „király”, mindenkinél jobban tud mindent, sérthetetlen figura, ezért nem tűri, ha valaki nem az általa diktált utat követi. A 13 éves fiú úgy érzi, csak akkor szabadulhat meg a pokolból, ha bejut egy bentlakásos iskolába.
A Kapj el, ha tudsz is valós történeten alapul. Sokan azt mondják, ez a film nem tartozik Steven Spielberg legjobbjai közé, mégis nagy sikert aratott, számos díjat is nyert. A film a szétzilált családok, összetört otthonok és a zavaros gyermekkor témájával foglalkozik. Spielberg szülei tizenéves korában váltak el, így át tudta érezi Frank Abagnale, a főszereplő helyzetét. Frank W. Abagnale 16 évesen elszökött otthonról, majd mindenkit átverve, dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként is - mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, „szakértelmével” több millió dollárral rövidítette meg a bankokat. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.
Nemrég láttam Leonardo pszichothrillerét, a Viharszigetet. Ebben keveredik az őrület, az álom, az emlékezet és a valóság. Sokáig a néző sem tudja eldönteni, mit lát. Úgy tűnik, az elmegyógyintézet a tudat és a tudatalatti folyamatainak világát mutatja be. A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley, kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítsék, mi történt, és megtalálják a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie – írja a filmről a port.hu. Teddyről megtudjuk, rengeteg trauma érte, többek között tűzvészben meghalt a felesége, a második világháborúban pedig részt vett a dachaui koncentrációs tábor felszabadításában, ahol társaival egy egész szakasz német katonát mészároltak le, miután azok már megadták magukat. A film végére kezd kirajzolódni, kinek a története ez, az elmegyógyintézeté vagy Teddyé?