Soha nem voltam egy nagy alvó, de a kiegyensúlyozottságom függ attól, hogy ébresztő kelt reggelente, vagy akkor pattanhatok ki az ágyból, amikor a kedvem tartja. Mostanában erre nem nagyon volt lehetőségem, általában hétvégén is mindig akadt olyan program, ami miatt nem tudtam magam megfelelőképpen kipihenni. Ha ez hosszabb távon így megy, akkor sokszor a hangulatomon is meglátszik. Például sokkal negatívabban látom a világot, érzékenyebb, hisztisebb vagyok és folyton irigykedem a macskákra, akik a napjuk legalább nyolcvan százalékát alvással töltik.
A pihenéshez való hozzáállásunk az elmúlt évszázadokban sokat változott, az elektromosság óta meghódítottuk az éjszakát is. Szeretnénk minél több dolgot bezsúfolni a napunkba, kézenfekvő, hogy az alvástól vegyünk el időt, mondván, majd hozzászokunk a rövidebb éjjelekhez.
Russell Foster, neurológus egy előadásában felhívta a figyelmet, ha fáradtak vagyunk, és keveset aludtunk, gyenge a memóriánk, kicsi a kreativitásunk, lobbanékonyabbak vagyunk, és általában véve gyenge az ítélőképességünk.
A szakember tanácsot is adott arra, hogyan aludjunk: „Tegye a hálószobát alvó menedékké. Mindenekelőtt csináljon olyan sötétet, amilyet csak tud, és legyen hűvös. Nagyon fontos. Jobb, ha csökkenti a fényterhelést már fél órával lefekvés előtt. A fény növeli az éberséget, és késlelteti az elalvást. Mit teszünk közvetlenül lefekvés előtt? Állunk egy erősen kivilágított fürdőszobában, a tükör előtt állva fogat mosunk. Ez a legrosszabb, amit tehetünk, mielőtt aludni megyünk. Kapcsoljuk ki a mobilt, a számítógépet. Mindent kapcsoljunk ki, ami izgatja az agyunkat. Próbáljuk kerülni a túl kései koffeinfogyasztást, legjobb, ha ebéd után nem iszunk már. Eddig megszabtuk a fény csökkentését, mielőtt aludni megyünk, de a reggeli fény nagyon jó, beállítja a biológiai óránkat a fény-sötétség ciklusra. Szóval keressék a reggeli világosságot! Alapvetően figyeljék magukat! Relaxáljanak! Csináljanak olyasmit, ami lenyugtatja önöket, hogy érezzék a szender mézes harmatát."
130 éve tudjuk, hogy rengeteg mentális betegség velejárója az alvászavar, de nem vettünk róla tudomást.
Russel Foster elmondta, a mentális betegségek, és az alvás nem csak összefüggésbe hozhatóak, hanem az agyban fizikai kapcsolatuk van. Azok az idegpályák, amik a normális alvást teszik lehetővé, és azok, amelyek normális mentális egészséget biztosítanak, átfedésben vannak egymással.
A szakember szerint átlagban 8 óra alvásra van szükségünk, persze egyesek kevesebb, mások több pihenéssel is beérik.
Íme néhány jel, ami azt mutatja, hogy több nem aludtunk eleget:
Éhesek vagyunk, ráadásul nem salátára, hanem szénhidrátra.
Semmit nem találunk, nem tudjuk hol a kulcsunk, a szemüvegünk stb.
Sokat sírunk.
Minden reggel tántorgunk.
Képesek vagyunk bármelyik pillanatban elszenderedni.
