Ugyan rögös a szülői út, azonban néhány fontos szempont betartásával sokat tehetünk azért, hogy gyermekünkből egyszer boldog és kiegyensúlyozott felnőtt lehessen.

2012-ben határozott arról az ENSZ, hogy június 1-je legyen a szülők napja, azért, hogy keretet biztosítsanak arra, hogy értékeljük áldozatos munkájukat, amit a gyereknevelés területén nyújtanak. A közgyűlés kiemelte a szülők fontosságát a családban, a gyermekek védelmében, a harmonikus légkör megteremtésében, a boldog környezet kialakításában. Én még ugyan nem vagyok édesanya, ezért nem tudom megosztani a tapasztalataimat, de ahogy egyre idősebb vagyok, és egyre inkább itt lenne az ideje annak, hogy szüljek, egyre jobban érzem ennek a súlyát. Csak elképzeléseim vannak, de szülőnek lenni nagyon nem lehet egyszerű feladat, óriási felelősség, hiszen viselkedésed meghatározza a gyermekeid életét, nagyrészt rajtad és párodon áll vagy bukik a gyermeked vagy gyermekeid jövője, boldogsága. Egy-egy rossz mondat, a kevesebb odafigyelés már rossz irányba terelheti a csöppség személyiségét, komoly lelki gondokat is okozhat. Több év önismereti munka után azt gondolom, az a legfontosabb, hogy törődjünk gyerekünkkel, minél több minőségi időt töltsünk vele, mutassuk és fejezzük ki feltétel nélküli szeretetünket. Ha ezt megtettük, olyan nagy baj már nem lehet. A Mom Junction pontokba szedte, hogy mi az a néhány lépés, ami biztosan segít abban, hogy tökéletesítsd szülői képességeidet:

1. Legyél jó hallgatóság!

Fontos, hogy megértsük gyermekeinket, fontos, hogy meghallgassuk, mi foglalkoztatja őket. Sok szülő csak prédikál, azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyerek elmondhassa, mitől szorong, mitől fél, milyen kétségek gyötrik. Biztosítsuk gyermekünknek az osztatlan figyelmet mindahányszor, amikor kommunikálni szeretne velünk.

2. Mutasd ki feltétel nélküli szeretetedet!

Nyilvánvaló, hogy egy normális szülő szereti a gyermekét. Azonban ez nem elég, hiszen senki sem gondolatolvasó, ezért fontos, hogy kimutassuk gyermekünknek a szeretetünket, érintsük és öleljük meg többször, és mondjuk is ki, hogy mit érzünk iránta. Ezzel sokat tehetünk azért, hogy boldog legyen és biztonságban érezze magát.

3. Tölts minőségi időt a gyerekeddel!

Van különbség az eltöltött idő és az eltöltött minőségi idő között. Próbáljunk meg minél többet foglalkozni gyermekünkkel, játszani, beszélgetni vele, vagy bármilyen programot szervezni együtt. Ez növelheti a gyerek érzelmi kötődését.

4. Legyél kemény, fair és barátságos!

Fontos lefektetni a szabályokat, amelyeket következetesen be is kell tartani. Ezek a szabályok legyenek tisztességesek és igazságosak. Azonban a büntetésnek nem szabad túl keménynek lennie. Arra is ügyelnünk kell, hogy a kommunikációnk a gyerek felé minden esetben barátságos legyen és ne fenyegető, visszaélésszerű. Így utódunk sokkal inkább tisztelni fog minket és nem fél tőlünk.

5. Legyél méltó példa!

A gyerek elsőként szülei példáját követi, ezért nagyon fontos, hogy mi hogyan viselkedünk. A pici sokkal többet tanul abból, amit mi csinálunk, mint abból, amit mondunk neki. Nagyon fontos, hogy a szavaink kövessék a cselekedeteinket, és ne „bort igyunk és vizet prédikáljunk”.

6. Értékeljünk, ne elítéljünk!

Nagyon fontos a pozitív szülői hozzáállás. Ahelyett, hogy állandóan azt szajkózzuk, hogy mit nem kellene tenni, beszéljünk inkább arról, hogy mit kellene tenni. Soha ne felejtsük el a dicséretet és az elismerést. A jutalmazás biztosítja a jó cselekedeteket.

7. Lépj a gyermeked cipőjébe!

Mielőtt ítélkeznél, próbáld megérteni a gyermeked szempontjait. Soha ne felejtsük el, hogy mi is voltunk fiatalok, mi is csináltunk hülyeségeket. Mindig adjunk esélyt a gyereknek, hogy megmagyarázza a cselekedetét. Sokkal könnyebb ítélkezni, de sokkal előnyösebb és célravezetőbb megérteni és megbocsájtani.

8. Légy türelmes magaddal és a gyermekeddel is!

Ne ostorozd magad, ha nem vagy mintaszülő és ne ostorozd a gyermeked, ha nem mintagyermek. Finoman, megértéssel, együttérzéssel, lépésről lépésre komoly változások érhetők el.