Sokan szeretnénk megfelelni másoknak, szeretnénk, hogy szeressenek, ezért nagyon vigyázunk, hogy ne bántsunk meg senkit. Ennek köszönhetően nem tudunk „nemet” mondani. Azonban ez a megfelelési kényszer sokszor a saját rovásunkra megy, nem jut magunkra idő, olyanokat is megteszünk, amihez egyébként nem lenne kedvünk, majd egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy teljesen szétszakadtunk. Ha megtanuljuk a „NEM”-et mondás fortélyait, akkor elindulunk az úton, hogy felnőtté váljunk és kiálljunk önmagunkért. Nem kell megijednünk, mondhatunk úgy is nemet, hogy azzal nem sértünk meg másokat. Csak a következőket kell betartanunk.

1.  Legyünk őszinték és nyíltak. Ha rögtön nemet mondunk egy feladatra, a másiknak még van ideje keresni helyettünk valaki mást.

2.  Legyünk kedvesek. Megtiszteltetés, hogy egy másik embernek ránk, a mi tudásunkra, tapasztalatunkra van szüksége, ezért köszönjük ezt meg neki, amikor nemet mondunk.

3.  Mondjuk el, hogy miért nem. Ha szépen elmagyarázzuk, hogy már tele a naptárunk, a másik is meg fogja érteni, hogy nem tudunk a rendelkezésére állni – persze, ha normális.

4.  Ne magyarázzuk túl. A túlzott mentegetőzés hamisnak tűnhet, ráadásul megvan a szabadságunk a „nemet” mondásra.

5.  Ha van lehetőségünk, segítsünk másik megoldást találni.

6.  Engedjük el a bűntudatot. Ez a legfontosabb, ugyanis a mi időnk is értékes, saját magunkkal is muszáj foglalkozni. Jogunk van egy fontossági sorrend felállítására.