Különös és egyben igen izgalmas és érdekes alakja volt a múlt század első felének a mozdulatművészeti iskolát is alapító Dr. Madzsarné Jászi Alice.

Schöpflin Aladár a Nyugat folyóiratban közölt könyvajánlója keltette fel érdeklődésemet a szociológus és politikus, Jászi Oszkár húga iránt. A neves kritikus Dr. Madzsarné Jászi Alice A női testkultúra új útjain című kötetéről írt beszámolót.

Hogy ki volt ez a nő, aki az 1910-es évektől kezdve szívén viselte nőtársai testi, lelki jóllétét? Jászi Alice 1877-ben, Nagykárolyban született egy igen aktív kulturális és társasági életet élő családban. Mint azt Borgos Anna irodalomtörténész tanulmányában olvashatjuk, Ady Endrével közös hittanórára járt és a költőfejedelemmel igen szoros, jó barátságot tartott fenn később is. Jászi Alice Nagykárolyban ismerkedett meg férjével, Madzsar József fogorvossal, akivel házasságkötésüket követően Budapestre költözött.

A pezsgő intellektuális és kulturális élet a fővárosban még jobban felerősödött. Szabó Ervinnel a házaspár, de különösen Jászi Alice kapcsolata olyan szorossá vált, hogy egy rövid időn keresztül egy lakásban éltek. Mindez különössé és szokatlanná tette a házaspár házasságról alkotott felfogását. Borgos Anna meg is említi a Holmi folyóiratban közölt tanulmányában, hogy bár Jászi Alice rendkívüli nyitottságot tanúsított, ami a házasságuk szabadságát illeti, férj ez idő alatt mégis többször követett el öngyilkossági kísérletet, vagyis elképzelhető, hogy ez a felfogás a feleség részéről egyoldalú volt. A női tornával való mélyebb megismerkedést Jászi Alice férjének köszönhette, hiszen ő ajánlotta feleségének veszélyeztetett terhessége miatt, hogy tornagyakorlatokat végezzen.

A fiatalasszony 1912. május 1-jén nyitotta meg a Ménesi út 8. szám alatt Funkcionális Torna és Tanítóképző Intézetét, amely később a Madzsar Alice Intézet nevet kapta. Az órák rendkívül oldott légkörben, meztelenül, gyakran dohányzást sem nélkülözve zajlottak. A nők testi-lelki-szellemi vezetőt láttak, sejtettek meg Madzsar Alice-ban, hiszen ezek a tornaórák hosszas beszélgetésekkel zárultak, ahol rendre előkerültek különféle tabutémák is, amelyeket konvenciómentes nyíltsággal lehetett megtárgyalni. Az órákon a mozgásformák a testtudatos gondolkodást erősítették, ahol a légzésnek rendkívül fontos szerepe volt. Ebben a tekintetben Madzsar Alice gyakorlatai némileg rokoníthatók a jóga bizonyos elemeivel. A tornákon résztvevő nők visszaemlékezései alapján azonban mindenképpen kijelenthető, hogy ezek a mozgásgyakorlatok szuggesztív jellegük által is hatottak, és minden tornázó nőt hatásuk alá vontak. A Madzsar Alice Intézet egyfajta szellemi rebellisek gyűjtőkörének számított, hiszen nyitott volt baloldali gondolkodók felé is. A mozgásművész halálát követően, 1935-ben az iskola irányítását még legközelebbi tanítványai átvették, azonban 1939-ben a rendőrség betiltotta a Madzsar Alice Intézet működését.

Ma már a gyógytornászképzésben és más egészségügyi szakterületeken is hivatkoznak munkásságára és az általa fontosnak tartott női, terhes- és gyermektorna egyes részei beépültek bizonyos egészségügyi képzések tananyagába.

(Fotó: tanc.reblog.hu)