Mivel szívesen készítek ajándékokat saját kezűleg, így nagyon szeretem a gasztroajándékokat is. Amellett, hogy igazán az ajándékozott ízlésére készíthetjük őket, nem is kell hónapokkal előre dolgoznunk. Persze, ezzel senkit nem akarok arra biztatni, hogy bármit is hagyjon az utolsó néhány napra, de azért előfordul, hogy a nagy, karácsony előtti forgatagban elmarad valami. Ilyenkor bizony jól jön néhány olyan ötlet, amit az utolsó pillanatban is elkészíthetsz, és még nagyon vásárolnod sem kell hozzá, mert a hozzávalók nagy része szinte minden háztartásban megtalálható.

Hoztam néhány tippet.

Először lássuk is a személyes kedvencem, a csokis karamellgolyókat. Kizárólag édesszájúaknak… Lehetőleg diétázó barátaidat se szívasd vele!

Ahogy mondtam, kicsit elfogult vagyok ezügyben, és be kell hogy valljam, a karamellszósz egész éves vendége a hűtőnknek. Viszont most egy kis csavart szerettem volna bele, így már a karamell is csoki változatban készült, amit aztán még csokiba is forgattam. És ha igazán jót szeretnél, akkor bizony sós karamellből készíted. Igen - ha még nem kóstoltad - tudom, ez hogy hangzik, de hidd el, nem bánod meg, ha adsz neki egy esélyt.

Hozzávalók:

• 300 ml tej (3,5%-os)
• 150 g kristálycukor
• 4 kocka étcsoki
• 50 g vaj
• nagy csipet só

A forgatáshoz:

• 100 g étcsoki
• 1 g kakaóvaj

Először langyosítsd meg a tejet. Erre azért van szükség, hogy amikor hozzáöntöd a forró cukorhoz, ne kössön az edény aljára. Egy lábosban olvaszd meg a cukrot, és ha már mézszínű, óvatosan (vigyázz a forró gőzzel), apránként, folyamatosan keverve, add hozzá a tejet. Tedd viszonylag alacsony lángra. Az a jó, ha úgy tudod beállítani, hogy gyöngyözve forrjon. Ha ez sikerül, akkor magára is hagyhatod, elég néha keverni rajta egyet. Vigyázz, ha nagyon nagy a láng, könnyen felhabzik és kifut. Bár ez eleinte nem látszik, de kb. fél óra elteltével felpörögnek az események. Ilyenkor inkább már maradj mellette, és kevergesd sűrűn, nehogy leégjen. Elkezd besűrűsödni is, és itt lesz picit trükkös a helyzet. El kell találnod azt az állagot, amikor már elég sűrű, viszont még nem csapódik ki belőle a zsír. Az első esetben nem fog eléggé megkötni, miután kihűlt, az utóbbiban pedig kemény, morzsolódós és ehetetlen lesz. De persze ez nálad nem fog megtörténni. ;) Tehát folyamatos kevergetés mellett forrald, sűrítsd addig, amíg a lassú kevergetés közben is látszik az edény alja. Ha még biztosabbra szeretnél menni, engedj hideg vizet egy magas pohárba, és cseppents bele a karamellből. Ha megköt, mire leér az aljára, már jó vagy. Szórd meg egy nagy csipet sóval. Nyugi, nem lesz sós, de annyira kihozza az ízét, hogy miután megkóstoltad, soha többet nem hagyod ki belőle. Zárd el a tűzhelyet, és mehet bele a kockákra tört csoki. Kevergesd, amíg el nem olvad, és tégy ugyanígy a kockákra vágott vajjal. is. Ha minden elolvadt, öntsd egy sütőpapírral bélelt tálba, és tedd hideg helyre néhány órára, hogy megdermedjen. Vágd kockákra és formázz belőle golyókat. Tedd vissza a hűtőbe, amíg előkészíted a csokit.

Ha igazán fényes, roppanós csokiköntöst szeretnél, akkor mindenképpen temperálnod kell. Itt előre is szeretnék elnézést kérni minden hozzáértőtől, de cukorhőmérő híján az ember rögtönözni kénytelen (az igazság az, hogy azóta ugyan már beszereztem egyet, de a temperálást még mindig így csinálom, és csodás, fényes és roppanós a végeredmény)

Ehhez olvaszd fel a csokit gőz fölött, kb 40’C-ig. Vedd le a gőzről, és folyamatos kevergetés közben hűtsd vissza 34-35 ’C-ra. Adj hozzá 1%-nyi kakaóvajat (vagyis 100g csokihoz 1g kakaóvaj) és hűtsd tovább 31-32 fokosra. Igen, tudom, ez hogy hangzik, de nem is olyan nehéz. Ha kicsit melegebb, mint a testhőmérsékleted, akkor kb. a 40 fokra jó vagy. Ha kb. testhőmérsékletű, akkor már meg is van a 35 fok, és ha picit langyosabbnak érzed, akkor ding-ding-ding: megvan a nyertes. :D

A lehűtött golyókat egyenként dobd a csokiba, villával halászd ki, kicsit hagyd, hogy lecsurogjon, és tedd sütőpapírra. Mehet is vissza a hűtőbe néhány órára, amíg teljesen meg nem dermed a csoki. Nna, nálunk ez a kritikus helyzet, mert rájárunk. Persze kizárólag minőségellenőrzés céljából.

Ha olyasvalakit lepnél meg, aki kevésbé édességmániás, és tényleg csak perceid vannak rá, jó választás a házi fűszerkeverék.

Én most egy mézeskalács fűszert készítettem, de a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Természetesen itt is igaz, hogy a legjobb, ha saját ízlésedre formálod.

Hozzávalók:

• 2 ek fahéj
• 2 tk gyömbérpor
• 2 tk szegfűszeg
• ½ tk szegfűbors
• ½ tk csillagánizs
• ¼ tk szerecsendió

Tedd egy szép üvegbe, rázd jól össze, kösd át szalaggal vagy rafiával, esetleg díszítsd mini gömbdísszel vagy szárított narancsszelettel.

Változatok egy témára:

Olasz fűszerkeverék:

• 3 ek szárított petrezselyem
• 3 ek bazsalikom
• 1 tk rozmaring
• ¼ tk bors
• ½ tk chilipehely
• 1 tk tárkony
• 2,5 tk oregáno
• 1 ek fokhagymapor

Szárnyas fűszer:

• 2 tk rozmaring
• 1 tk zsálya
• 1 tk feketebors
• 2 tk fokhagymapor
• 2 tk tárkony

Gyros fűszer:

• 3 evőkanál só
• 1 evőkanál pirospaprika
• 2 teáskanál bors
• 1 evőkanál petrezselyem
• 2 gerezd fokhagymapor
• 1 evőkanál oregánó 

Ha már szóba került a mézeskalács, akkor mindjárt itt egy testradír, aminek igazi karácsony illata van, és minden része ehető. A fűszerek mellett került bele egy kis sütőtök püré is, amiről azt találtam a neten, hogy nem elég hogy finom, de még a bőrünknek is jót tesz. Méghozzá azért, mert alfa-hidroxi-savat, vagyis AHA-savat tartalmaz, amely segít eltávolítani az elhalt bőrréteget, feszesíti és hidratálja még a legszárazabb bőrt is. Tehát bárki kapja, csupa jót teszel vele.

Hozzávalók:

• 1/3 csésze tökpüré (kb. 60 g)
• 1 tk fahéj
• 1 tk gyömbérpor
• ½ tk szerecsendió
• ½ csésze barnacukor
• ½ csésze kristálycukor
• 1 ek kókuszolaj
• 1 ek méz
• 2 csepp fahéjolaj
• 1 tk vaníliaaroma
• 2 ek zabpehely

Keverj össze mindent a cukor és a zabpehely kivételével, majd add hozzá ezeket is. Tedd egy csatos üvegbe, díszítsd és kész is vagy.

A végére ismét egy kis csokis nasi: diós-mogyorós korongok. Megvan a piros mogyorós? Na, ez kb. olyan, csak finomabb, mert több benne a ropogtatnivaló.

Hozzávalók:

• 100 g csoki (nekem a vegyes, ét/tej a kedvencem)
• 1-1 marék dió és/vagy mogyoró

Először alacsony lángon pirítsd meg a magokat. Tedd egy konyharuhába, és amennyire tudod, dörzsöld le róla a héjat. Kicsit aprítsd, de nem kell túlzásba vinni. Az a legjobb, ha jó nagy darabok vannak benne.

A csokit szintén temperálni kell, a fentebb leírtak szerint.

Öntsd a csokit a magokra, és kanállal rakj halmokat egy sütőpapírra. Néhány órára tedd hűtőbe.

Remélem hasznosnak találtad ezt a néhány ötletet, és örömödet leled az elkészítésükben. Jó szórakozást, és örömteli készülődést kívánok!

(Cikkünk 2016. december 11-én jelent meg.)