A hangulatunkat, jókedvünket nagyban meghatározza, hogy milyen emberek vesznek minket körül. Én például imádok olyanokkal lenni, akikkel lehet „csicseregni”, pletykálni – persze csak pozitív értelemben, nevetni, vagy nagy világmegváltó beszélgetéseket folytatni. Találkoztam olyan személlyel, aki a mindennapjaim része volt, de éreztem, hogy nagyon mérgez a jelenléte, negatív volt, mindenkit kibeszélt, folyton letargiába estem mellette. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy muszáj megtartani a tíz lépés távolságot, ahhoz, hogy a közérzetem helyreálljon.

Íme néhány személyiségtípus, akikkel jobb, ha nem alakítunk ki szoros kapcsolatot:

• Az utálkozók – ez gyakorlatilag mindent elmond. Mindennel kapcsolatban negatív érzéseik vannak, akár még velünk is, ezt sokszor nemcsak szavakkal, de tettekkel is kifejezik. Az a gyűlölet, amit érez nem nekünk szól, valószínűleg magával van baja.
• Bírálók – nem vonódnak be semmibe, csak kívülről szemlélik és bírálják az eseményeket.
• A mindentudók – kicsit stréberek, hajtanak, hogy elérjék a legjobb pozíciókat, majd úgy érzik, nekik kell megmondaniuk, hogy mit és hogyan csináljunk, mikor cselekszünk jól vagy rosszul. Vagyis mindent jobban tudnak nálunk.
• Merevek – nagyon pontos elképzeléseik vannak a világról, úgy vélik, csak egyféleképpen lehet élni, ha valaki nem úgy gondolkozik, akkor azt teljesen elítélik. Egyáltalán nem nyitottak és nem fogadják el, ha valaki más elvek szerint él.

Itt pedig következzenek azok a személyiségtípusok, akikkel mindenképpen jó barátkozni:

• Jó hallgatók – ítélkezés, véleményformálás nélkül végighallgatják mondanivalónkat, kíváncsiak ránk.
• Elfogadók – nem borulnak ki, ha éppen nem úgy viselkedünk, vagy cselekszünk, ahogy elgondolják, de az sem zavarja őket, ha másképp látjuk a világot, ahogy ők.
• Pozitívak – tele vannak szeretettel, empátiával, képesek új perspektívát mutatni, ha mi éppen reménytelennek látjuk a helyzetet.

Túl rövid az élet ahhoz, hogy hagyjuk elrontani a kedvünket.