Étkezés előtt szokás szerint jó étvágyat kívánunk egymásnak. Csakhogy nem elég a jó étvágy - fontos, hogy amit megeszünk, minőségi, vitamindús, rostokban és fehérjékben gazdag, ínycsiklandó, értékes étel legyen, ne pedig ipari hulladék.

Annak ellenére, hogy túlsúlyom van, elmondhatom, hogy elég értékes ételeket eszem. Nagyon sok zöldséget, még télen is. Gyümölcsöket, sajtokat, magvakat. A hússal úgy vagyok, hogy vagy nem eszem egyáltalán, vagy néha egy keveset. A halakat viszont imádom: gyakran eszem lazacot, pontyot, tonhalat, de garnélát és még olykor kagylót is. A vízivási szokásaimon viszont nem ártana változtatni: többet kellene innom. Igaz, hogy nagyon szeretem a leveseket és az is beleszámít a napi folyadékmennyiségbe, azért mégis oda kell erre figyelni. A cukros üdítők csak felesleges kalóriákat jelentenek és a szomjat sem csillapítják, ezért a víz és a cukrozatlan teák jelentik az igazán értékes folyadékot testünk számára. Ritkán járok gyorsétterembe, de azt vettem észre, hogy nem érzem jól magam tőle. Alapvetően zsigerből az élő, értékes, vitaminban és tápanyagban gazdag ételeket kedvelem.  

A dietetikusok által használt élelmiszer-besorolás szerint 5 nagy csoportra oszthatók az élelmiszerek: szénhidrátok (gabona és keményítő), gyümölcs- és zöldségfélék, húsfélék és hüvelyesek (proteinforrás), tejtermékek, valamint a zsíros-cukros ételek (fogyasztásuk mennyisége a felsorolás szerint, csökkenő mennyiségben kívánatos). A tömegesen gyártott, ipari élelmek azonban sokszor alacsony tápértékkel, kártékony tulajdonságokkal és mesterséges ízvilággal kerülnek forgalomba. Biológiai értékük elvész a gyártási technológia során, megfelelő vitaminok, rostok, enzimek és építő molekulák helyett csak üres kalóriát és hulladékot viszünk be a testünkbe, ami ettől – szinte törvényszerűen – megbetegszik. Nagyrészt a megváltozott táplálkozás az oka, hogy a daganatos és az allergiás betegek száma évek óta egyre nő.

Szénhidrátok

Azaz pékáruk, burgonya, tészta, gabona. A liszt sikértartalmának csökkenése miatt tényleges tápértékéből rengeteget vesztett mindennapi kenyerünk. A száraztésztákban tojáspor van valódi tojás helyett, a gabonapelyhek pedig rengeteg finomított cukrot tartalmaznak. A génmódosított élelmiszerek további kérdőjeleket vetnek fel: burgonya fogyasztása esetén megfigyeltek allergiás reakciókat, amely, mint kiderült, a tengeri halfélék génjeivel módosított, hidegtűrő fajtára adott immunválasz volt halakra allergiás személyeknél. Talán az sem véletlen, hogy így megemelkedett a gluténra érzékenyek száma.

Gyümölcs és zöldség

Egyszer voltam egy előadáson, ahol elmondták, hogy a zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma az elmúlt években rohamosan csökkent. A termőföld nem megfelelő gondozása, kizsákmányolása, túlzott elsavasodása következtében 10-90%-kal csökkent szinte minden gyümölcs és zöldség vitamintartalma. Különösen érvényes ez a félérett állapotban leszedett, repülőgépeken kipufogógázzal érlelt déligyümölcsökre. A őstermelők által gondozott, magyar földben termett, napfény által érlelt gyümölcsök és zöldségek mindennél többet érnek, hiszen nem kell őket messzire szállítani, ezzel környezetkímélőbb módon jutunk hozzájuk.

Húsfélék és hüvelyesek

A tápláléklánc körforgása azt is jelenti egyben, hogy az ember, aki a csúcsán helyezkedik el, az elfogyasztott táplálékkal a lánc előző elemeinek molekuláit, információit is beviszi a testébe és ebből építi fel saját sejtjeit. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek mit hordoznak és ez a húsfélék esetében a legnyilvánvalóbb. Egy olyan állat, amelyik a legelőn gyógynövényekkel, édes füvekkel táplálkozik, elfogyasztva pozitív hatással van testünkre, ellentétben a nagyüzemi tartású állatokkal, melyeknek gyakran rövid, stresszes életük van, tápjuk pedig sokszor antibiotikummal és növekedési hormonokkal van tele. Előbbiek a bélflóránkat pusztítják, utóbbiak pedig elváltozást okozhatnak a hormonális folyamatainkban. Azok a feldolgozott húskészítmények, melyek az üzemekben készülnek, tiszta húst egyáltalán nem tartalmaznak, viszont bőségesen találunk bennük pusztán zsírt jelentő ipari szalonnát és bőrkét, rákkeltő nitrites pácsót és esetleg génkezelt szóját is.

Tejtermékek

Az ipari, alacsony zsírtartalmú tej csupán kellemetlen ízű, zavaros víz. Kalcium és vitaminok nyomokban vannak csupán benne és nagy részük nem is hazai termék - színezett vizet pedig mi értelme országokon át szállítani? Óriási dolog viszont, hogy egyre több helyen értékesítenek valódi tejet, melynek tápértéke összehasonlíthatatlanul magasabb. A tejtermékek esetében sem mindegy, mit teszünk a kosarunkba! Például olyan gyümölcsjoghurtot veszünk meg inkább, amely műtejet, mesterséges aromákat, némi gyümölcshulladékot, színezékként kármintetű-kivonatot és zselatint tartalmaz, vagy pedig egészséges választásként tisztán tejet, élőflórát és gyümölcsöt szeretnénk látni a joghurtos dobozban?

Zsíros és cukros ételek

Ebben a kategóriában csupán üres kalóriát találunk, valódi tápanyagot csupán elvétve. Az élénk ízeket hamar megszokjuk, ebben nagy szerepe van a cukrok mellett azoknak az ízfokozóknak, melyek a kellemetlen ízt elnyomják és megadják azt a jellegzetes aromát, ami egyáltalán nem természetes. Ízlelőbimbóinkat feleslegesen sokkoljuk velük, testünket pedig nem táplálják ezek a termékek.

Sokan elhiszik, hogy amit rengeteg pénzért megvásároltak, a javukat szolgálja, de ez nem minden esetben igaz! Sajnálatos módon a gyermekek befolyásolása is nagyon korán elkezdődik: kedvenc rajzfilmfiguráik mellett számtalan híresség arcképe is ott virít a legegészségtelenebb ételek és italok csomagolásán, emellett gyakran játékokat is csomagolnak ezekhez. Így a friss élelmiszerek helyett az iparit szokják meg, pedig a fejlődéshez tiszta, otthon főzött vagy éppen nyers, jó minőségű táplálékra lenne fokozottan szükségük.

Saját érdekünk tehát, hogy friss, jó minőségű élelmiszer megvásárlásával a saját jó közérzetünk és egészségünk megóvása mellett támogassuk a tisztességes termelőket és kereskedőket. Nézzük meg, hogy mit vásárolunk meg és hol! Olvassuk el figyelmesen az árucímkét és ha bármi gyanúsat látunk, válasszunk más terméket. Életünk minősége és hossza múlik ezen!

(Cikkünk 2018. január 19-én jelent meg.)