Nemes Nagy Ágnes: Álom
Bevallom, hát nem tagadom:
Egy iskolával álmodom.
Hogy szemérmesen fátyolozza,
De ringatja az alkalom.
Egy iskolával alszom együtt.
Egy iskola a szeretőm.
Irkák, tollszárak bontakoznak
és fasorok a lepedőn.
Az ifjú ház magasra szökken,
vadszőlő futja friss falát,
s a szók megérnek, mint a fürtök:
kert. Eszme. Rózsa. Ifjúság.
S mint éji szél himbálja padlás-
zúgban a szőlősorokat,
agyamban éjjel megforognak
a töppedő, fürtös szavak.