Nagy László: Éjfélkor
Kút lánca csördült,
húztam a vödröt,
beton-öböl zengett,
káva nyöszörgött.
Leánytól jöttem,
csupa csók voltam,
síma víztükörre
inni hajoltam.
Ajkam a vízen
pirosan feltűnt,
tüzesített sarló,
sustorgott, elhűlt.
Égen vak angyal
botolva lépett,
ellökte a holdat,
koromsötét lett.