Garai Gábor: Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram! 
A többivel megbirkózom magam. 
Akkor a többi nem is érdekel, 
szerencse, balsors, kudarc vagy siker. 
Hadd mosolyogjak gondon és bajon, 
nem kell más, csak ez az egy oltalom, 
még magányom kiváltsága se kell, 
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel, 
ha jókedvemből, önként tehetem; 
s fölszabadít újra a fegyelem, 
ha értelmét tudom és vállalom, 
s nem páncélzat, de szárny a vállamon. 
S hogy a holnap se legyen csupa gond, 
de kezdődő és folytatódó bolond 
kaland, mi egyszer véget ér ugyan – 
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.