Nem csak az albán pékek, hanem az albán típusú fagyizók is egyre nagyobb teret hódítanak Magyarországon. Szakmabeliek szerint sokszor dolgoznak ismeretlen eredetű, lejárt alapanyagokkal, nem tartják be a higiéniai előírásokat, feketén foglalkoztatnak, adót csalnak. Ha pedig tetten érik őket, egyszerűen bedöntik a céget és újat alapítanak. Gyakori vendég náluk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal is, azonban úgy tűnik a problémára egyelőre nincs megoldás.

Nem csak péksüteményekkel, most már fagyival is csábítják a magyarországi járókelőket az albánok. A probléma annyi, hogy olcsó, de silány minőségű termékeik károsak lehetnek az egészségre, ezekben a fagyizókban ugyanis jóval több habosítót, stabilizátort és aromát tesznek a termékekbe.

Levendulavirágból és valódi sárgabarackból készül a kézműves fagylalt az egyik belvárosi cukrászdában. 10 dkg fagyi, vagyis 2 gombóc itt 600 forintba kerül. A tulajdonos arra panaszkodik: egyre nagyobb károkat okoz neki és cukrász társainak is az úgynevezett albán jelenség – derül ki a HírTV riportjából. „Elsősorban olyan habosítókat, stabilizátorokat használnak, amelyet lehet, hogy egy rendes kézműves is használ, mi ugyan nem használunk, de bizonyos pultoknál sajnos szükséges használni. De amíg mi használunk körülbelül 5 grammot, ők 50-100 grammot használnak egy tégelyhez” – mondja Ipacs Balázs, a Hisztéria Cremeria tulajdonosa. A felhabosított fagyiba festékeket, aromákat, savót és sovány tejport tesznek a többi között, így egy gombóc előállítási költsége körülbelül 5-25 forint, míg a minőségi termékek adagja 50 -70 forintból készül.

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a törvény azonnali szigorítását követeli, megpróbálják a fagylalt nevet levédetni, azt szeretnék, hogy kerüljön be az élelmiszerkönyvbe, hogy a jeges édességnek milyen kritériumoknak kelljen megfelelni ahhoz, hogy fagyiként lehessen árusítani.

Lejárt, ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő alapanyagok

A jelenség nem új keletű, néhány éve az ún. albán pékségek ellepték a magyar piacot. Egyes becslések szerint a körülbelül 1100 magyar mellett 400-500 albán pékség működik hazánkban. A magyar sütőipari ágazat kimondottan fenyegetve érzi magát az albán pékektől. Szakmabeliek úgy vélekedtek portálunknak, hogy az albánok sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint magyar társaik. A hazai pékek azt szeretnék elérni, hogy ugyanolyan feltételek vonatkozzanak az albánokra, mint rájuk. Vagyis az albánoknak is legyen minden dolgozójuk bejelentve, fizessék utánuk a járulékokat, a költségeket és tartozásokat pedig egyenlítsék. Az Igenéletnek nyilatkozó pékek szerint az albán pékségek termékei nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, információink szerint az albánok sokszor a lejárt, ismeretlen eredetű, vagy nem megfelelő alapanyagokkal dolgoznak.

Egy neve elhallgatását kérő pék azt is elmondta, szabály szerint ahány féle péksüteményt készítenek, annyiféle tésztát kell használniuk, az albánok azonban nem így tesznek. „Az albánok gyúrnak egy tésztát, és abból sütnek mindent. Rengeteg pénzt spórolnak meg ezzel” - közölte a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy Magyarországon előírás, hogy a kenyérre címkét tegyenek, azonban az albán pékek kibújnak ez alól és cipónak nevezik a kenyeret, így nem ragasztanak rá címkét. Az albán pékségek mellett szól, hogy míg a magyarok nem helyben sütik az árut, addig az albánok körülbelül két óránkét tolják ki a frissen sütött termékeket az üzlet hátuljából, ők ugyanis a bolt mögött dagasztják, kelesztik és sütik a termékeket. Megtudtuk, a NÉBIH által elrendelt éves ellenőrzési terven kívül, közérdekű bejelentések kapcsán a hivatal már 2011-ben elrendelte a szakmai irányítása alatt működő megyei szakigazgatási szervek számára az illetékes munkaügyi felügyelőségekkel közösen az átfogó, több megyére kiterjedő ellenőrzést az albán pékségek esetében, a NÉBIH és a megyei szakigazgatási szervek által végzett hatósági ellenőrzések azóta is folyamatosak. Az ellenőrzések egy részében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai is részt vettek, mert az adókötelezettség megsértésére irányuló közérdekű bejelentések kivizsgálására is szükség volt. A különböző hatóságok számos hibát tapasztaltak. Leggyakrabban a helyes higiéniai gyakorlat hiányosságait tapasztalták egyes pékségekben, műszaki kifogások is felmerültek, lejárt fogyaszthatósági idejű, valamint nem nyomon követhető alapanyagokat használtak fel.

Szürke vagy fekete alkalmazottak

Az ágazatot jól ismerő piaci szakértő szerint az albánok ott csalnak adót, ahol tudnak. Nehezen tetten érhetőek, ugyanis a tucatnyi család kezében lévő cégháló nehezen áttekinthető, sok vállalat nem is jelenik meg a cégnyilvántartában, hiszen külföldön jegyezték be őket. Gyakran előfordul, hogy a rájuk kiszabott büntetések vagy az adózás hiánya miatt bedöntik a cégeket, majd újakat alapítanak. A sütőipari ágazatból lapunknak nyilatkozók sérelmezik, hogy az albán pékségek sokszor magyar munkahelyeket veszélyeztetnek, ugyan kötelező lenne számukra, hogy először magyarokat vegyenek fel, azonban sokszor olyan lehetetlen előírásokat támasztanak a pozíció betöltésére, amelyet magyarok nem tudnak teljesíteni - ilyen például az albán nyelv ismerete. Az sem ritka, hogy az alkalmazottaikat feketén vagy szürkén foglalkoztatják, illetve előfordul, hogy dolgozóiknak még magyarországi tartózkodási engedélye sincs. A 2014-es adóhatósági listán több pékség is szerepelt, ezek 80 százaléka albán tulajdonban van. A Magyarországon bejegyzett, körülbelül 100 albán pékség közül mindössze tucatnyi ellen nem folyik adó, illetve munkaügyi eljárás.

Hátrányban a magyarok

Úgy tudjuk, az 500-600 albán pékség mindössze 10-12 család kezében van. A magyar sütőipari ágazat egyik szereplője szerint a magyar pékségeket komolyan fenyegetik az albán pékségek. Míg a magyaroknak minden szabályt be kell tartaniuk, addig az albánoknak szinte semmilyen felelősségük nincs, hiszen ha esetleg büntetést kapnak, akkor bedöntik a céget és az adósságot hátrahagyva újat alapítanak.