Mindenkinek ismerős az érzés: ha beleszeretünk valakibe, úgy érezzük, elment az eszünk. Vagyis inkább a környezetünk könyvel el bennünket agyalágyultnak. Képesek vagyunk órákig egy sms felett pislogás nélkül ábrándozni, olyan dolgokért lelkesedni, amit a nagy Ő előtt megvetettünk, ráadásul bármikor, bárhol nevetségessé tesszük magunkat. A konvenciók és szabályok más dimenzióba kerülnek. De hát Istenem, nem tehetünk róla. Az agyunk a hibás!
A szirakúzai egyetem egyik kutatása szerint a szerelem nem csak olyan eufórikus érzést tud kiváltani, mint a kokain, hanem jelentős hatással van az agy intellektuális részeire is. A kutatók azt is bebizonyították, hogy a másodperc tört része alatt képesek vagyunk szerelembe esni.
A kutatásból kiderül, amikor beleszeretünk valakibe, agyunk tizenkét különböző területe kezd el párhuzamosan dolgozni, s ez a folyamat olyan eufóriát kiváltó vegyi anyagok felszabadulását idézi elő a szervezetünkben, mint például a dopamin, az oxitocin vagy az adrenalin, ezek pedig pozitívan befolyásolják viselkedésünket is.
Az eredmények ismeretében feltehetjük a kérdést: Vajon a szív szerelmes, vagy az agy? A tudósok szerint az agy a szerelmes, de a folyamatba a szív is belekapcsolódik, s szerveink kölcsönhatásba lépnek egymással. Az agy egyes részein olyan aktivitást képes kifejteni, amelytől felgyorsul a szívverésünk, vagy éppen olyan érzésünk támad, mintha pillangók repkednének a gyomrunkban. A tanulmányból az is kiderül, a szeretet különböző fajtái az agy más-más területein váltanak ki aktivitást. Például a feltétel nélküli szeretet, amely anya és gyermeke között van, az agy közepére hat, a szenvedélyes szerelem viszont az agy asszociációs-kognitív területein végez tevékenységet, ez pedig akár a testképünket is befolyásolhatja.
A kutatók azt is megállapították, hogy azon párok vérében, akik éppen szerelembe estek, megnövekedett az NGF, vagyis az idegi növekedési faktor szintje. Ez a molekula játszik fontos szerepet a „szerelem első látásra” jelenségben.
A szerelem tudományos vizsgálatának és eredményeinek nagy jelentősége van a neurológiai és mentális egészségügyi kutatások terén. Úgy vélik: ha az egyén életében nincs szeretet, beteg és depressziós lesz. Ám az agy ilyen irányú stimulálására épülő terápiával komoly eredményeket lehet elérni a mentális betegségben szenvedők gyógyításában.
Szeretni és szeretve lenni! Recept nélkül, ingyen elérhető.
Szilvási-Kassai Eszter