Elérkezett a rettegett céklalé napja. Nem titkolom, ez volt eddig a legnehezebb, főként azért, mert a céklalének már a látványa is borzalmasan taszít. Konkrétan az a tévképzetem támad, hogy vér van a pohárban, és ettől azonnal felfordul a gyomrom. Gondolhatjátok, milyen nehéz volt öt alkalommal legyűrnöm a másfél deci vizet. Az egyik kezemben a pohár, a másikkal pedig kapaszkodtam valamibe, ami éppen a közelemben volt. Ittam, utána pedig meditáltam egy sort, hogy ami lement, az lenn is maradjon. 

Viszont jótékony hatásokról is be tudok számolni: a pattanásokról lement a gyulladás, pár nap alatt szerintem nyomtalanul eltűnnek, a szemem alatt sincsenek már hatalmas fekete táskák. A nagy adag vas hatására, ami a céklalében van, a következő napokban remélhetőleg fitt leszek, és búcsút inthetek a fáradékonyságnak.

Szilvási-Kassai Eszter