Mi másról írhatnánk július 6-án, a Csók Világnapján, mint magáról a tevékenységről! Azt nem tudni, pontosan kinek a nevéhez fűződik a kezdeményezés, az viszont biztos, hogy sokan kedvelik, ha szerelmükkel összeforr az ajkuk. A szánk ezen részében nagyon sok idegvégződés található, ezért nagyon érzékeny az érintésre és a különböző ingerekre. Egy amerikai kutatás szerint a csókolózás pontosan ugyanazt az élményt nyújtja, mint a kokain használata. Elterjedt szokás, azonban nem minden kultúrában jelenik meg, az eszkimóknál és a maoriaknál például az orrukat dörgölik össze.
A vizsgálat szerint csókolózáskor olyan hormonok termelődnek, melyek csökkentik a stresszt okozó hormonok szintjét mind a nők, mind a férfiak esetében, továbbá a férfiaknál az oxitocint, mely a társhoz való kötődést erősíti. A nyálban ilyenkor feromonok (kémiai anyagok, melyeket a test bocsát ki szexuális partner vonzása céljából) termelődnek, melyek a nyálcsere folytán hormonális változásokat idéznek elő. A csók stresszcsökkentő hatással is rendelkezik. Egy kontroll vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házas és együtt élő pároknál egyaránt érezhető stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését, sőt koleszterinszint-csökkenést okozott.
A csók nemcsak a boldogságunkért, de az egészségünkért is felelős lehet. Ilyenkor ugyanis 4000 baktérium cserél gazdát, aktiválva a szervezet védekezőrendszerét. Ráadásul csókolózás során több nyál termelődik, amely a zománcot erősítő kalciumot tartalmaz, ettől pedig fogaink is szépek maradnak.
A leghíresebb csókok:
- A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.
- Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
- A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel/kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából, és a Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
- Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
- Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
- Constantin Brâncuși szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
- Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.
- Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók a városháza előtt címet kapta. Az 1990-es években egy pár sikertelenül beperelte a fényképészt, azt állítva, hogy ők szerepeltek a képen.
- Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Times Square-en.
A Lifemagazin összegyűjtött hat érdekességet a csókról:
- Egy átlagos, 70 éves élet időtartama alatt az ember 110 000 percet tölt csókolózással.
- A csókolózás egy bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe.
- A férfiak 63, a nők 97 százaléka csukott szemmel csókolózik.
- A leghosszabb csók rekordját folyamatosan próbálják megdönteni. Az aktuális rekorder egy bangkoki pár, akik 46 óra 22 perc 9 másodpercen keresztül csókolóztak Thaiföldön, a szerelmesek napja alkalmából rendezett csókmaratonon.
- A Nature magazin egyik cikkében 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra.
- A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetően tanult viselkedés, nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette a felek.
(Az írás 2016. július 6-án jelent meg.)
