A csokoládéboltok finom illata, a különleges finomságú szép bonbonok és cukorkák, kecses kis műremek tortácskák bizony erősen próbára teszik az embert. Miért is álljunk ellen a kísértésnek? Hiszen mértékkel és ésszel a csokoládé még pozitív szellemi, lelki csemegénk is lehet, amelyről kár lenne lemondani.

A minap a budapesti Bartók Béla úton a Stühmer Édességbolt és Kávézóban jártam. A szép, egyszerű, minimalista stílusú üzlet kínálata és világa a régi idők csokoládézóinak hangulatát idézi fel. A sok-sok ízléses és igényes csomagolású bonbont, szaloncukrot, drazsét kínáló kávézó és édességbolt ízeiben és formavilágában is igényes, ugyanakkor szolid polgári eleganciát sugároz.

A piros szín dominanciája és a szép, fénylő édességpapírok harmóniája igazi ünnepi, decemberi pompát kölcsönöz a boltnak. Kávémat kortyolgatva és szaloncukrokat kóstolgatva kicsit visszarepültem az időben az egykori alapító, Stühmer Frigyes békebeli édességboltjának világába. A Stühmer Csokoládégyár német ősökre tekint vissza, majd az egykori magyarországi letelepedést követően hazai sikertörténete is elkezdődött. A felfelé ívelő pálya a hazai csokoládégyár életében azonban nem volt töretlen, mert a csokoládébolt hosszú ideig nem volt jelen a magyarországi édességpiacon. Most azonban már újra vásárolhatjuk és kóstolhatjuk a Stühmer csokoládéfinomságait, amelyek az ország több pontján is elérhetőek.

Mindig szerettem a nyugalomszigeteket, mint amilyen ez a kis bolt is, ahol a kedvesség és vendégszeretet szívből jövő, mindennapi gyakorlat.