Az életmód oldalak ontják magukból a követésre érdemes napirendeket, a testi-lelki harmónia eléréséhez szükséges tippeket, jó tanácsokat. Bevallom, én is megnézegetem, mert érzem, az, ahogy mostanában élek, nem mehet az idők végezetéig. Vagyis mehet, csak akkor relatíve hamar eljön az idők végezete…

A hellonatural.com-on találtam egy 10-es listát az ideális napról. Olyan, mint a bögrés süti, tudjátok, amelyhez kell 1 bögre liszt, 2 tojás, 3 kanál cukor, 4 csepp citromlé, 5 kavarás stb. Namármost, az ideális nap az oldal szerkesztői szerint úgy néz ki, hogy:

0 gramm üres kalóriát viszel be a szervezetedbe, csak értékes, tápláló ételeket fogyasztasz

Én: reggel én is nulla kalóriát viszek be. Ételből. 6 órakor letámolygok a hálószobából a konyhába, magam után húzom az életkedvem. Beengedem a macskát, félálomban bekapcsolom a kávéfőzőt, beteszem a kontaktlencsém, három korty kávé után nagyjából már el tudom helyezni magam térben és időben, az önsajnálat minden korttyal fokozatosan kezd alábbhagyni.

1 órát olvasol

Én: tekintve, hogy írás-olvasás a munkám, ezzel nagyjából 14-15 órányit töltök egy nap. Egy széken ülve, vagyis több széken ülve, mert a munkahelyemen gubbasztok 9-től 4-ig, aztán otthon folytatom. Közben azon gondolkodom, hogy minden egyes, széken töltött pillanattal terebélyesedik a hátsóm, s lehet, hogy megszerkesztem, megírom, kitalálom, amit kell, de egyszer csak leáll a keringésem, kövér leszek, trombózisom lesz és akkor fáslis, felpolcolt lábakkal kell tennem ugyanazt, amit most.

2 liter vizet iszol

Én: 0,1,2… Két liter vizet kell meginni egy nap. Alsó hangon. Hát, nekem jó, ha megvan a fél liter. Meg két kávé és egy liter kóla. Így megvan a két liter. Folyadék, folyadék. Nem? :)

3 bögre zöld teát is elfogyasztasz

Én: teát? Soha! Még akkor sem, ha beteg vagyok. Nem szeretem, nem jut eszembe, messziről kerülöm. Ez a pont (is) kuka.

4 alkalommal fejkiszellőztető és lazító szünetet tartasz

Én: lássuk csak! Ha elmegyünk ebédelni a közeli kifőzdébe, akkor egy fél órányit járok. De sajnos elég sokszor előfordul, hogy a laptopom előtt eszem, műanyag dobozból. Tudom, ez szörnyű, és rettenetes, mindennek a legalja, de mégis ez van. Egészségügyi levegőzés pedig még sosem fordult elő velem. Vagyok kint a szabadban, de az a kisfiammal töltött idő, munka után. A munkahelyemen nincs sem ping-pong asztal, sem xBox, sem wellnesslabda, sem bordásfal, szóval olyan, manapság menő kikapcsolódási lehetőség egy sem, mint a Forbes-ban mutogatott start-upoknál. De azért a mosdóig ki szoktam menni. Napi 2-3 alkalommal.

5 dolgot kiválasztasz, amiért hálás vagy

Én: ó, én nagyon sok mindenért vagyok hálás. De nem szoktam ezeken külön elmélkedni. Csak úgy, belegondolás nélkül vagyok hálás. Lehet, hogy még több is van a lelkemben, mint öt. Végre valami, amit túl is teljesítek. Jippijeee!

6-kor meditálsz

Én: Hahahaha… Próbáltam én már meditálni életemben többször. De amikor elhelyezkedek, bekapcsolom a zenét, vagy az útmutatót, mely mondja, hogy most egy gyönyörű tengerparton nyaldossa a lábam a sós tenger, általában ráébredek, hogy a francot: itt ülök a nappaliban, s maximum Körmi úr nyaldossa a lábam. Egyből meglátom magam „kívülről”, s arra gondolok, hogy te jó ég, lótuszpózban bohóckodom, mikor annyi, de annyi dolgom lenne... Így hagyom a fenébe az egészet. Pedig tudom, hogy kellene, de egy olyan ember, mint én, akinek egy agytekervényén egyszerre 52 gondolat cikázik át, relatíve nehezen képes ellazulni. Arról nem beszélve, hogy 6 órakor általában Benedeket várom, hogy kijöjjön végre edzés után az öltözőből, s bár a teremből olyan penetráns tornacipőszag árad, mely könnyen transzközeli állapotba keríthetne, de az elájulsz és ellazulsz két külön állapot.  

7 percet nevetsz

Én: Hahahahahaha x hét. Nevetek én, amikor megnevettetnek. Napi sokszor. Vagy én nevettetek, s akkor örülök, hogy a kollégáim nevetnek. Szóval: azt hiszem, ez is megvan.

8 órát alszol

Én: Na, ez tényleg hahahahahahaha… Jó lenne persze, mert kellene a bőrömnek, a lelkemnek, a testemnek, az elmémnek, a családomnak, az univerzumnak, a jövőnek, a boldogságnak, a ráncaimnak (hogy ne legyenek), de: le-he-tet-len. Nincs rá időm, és kész. És hogy ez mit eredményez? Lásd az 1. pontot.  

9 ezer lépést megteszel naponta

Én: volt, aki megtett már másfél millió lépést is Magyarországon. Csak ő elindult egy úton, én meg egy másikon… Na, komolyra fordítva: jó lenne ez is. De nem megy. Van, hogy megvan, de általában nincs. Kocsiba be, ülés napközben, kocsiba vissza, gyereket vinni, kocsiba be, haza. Otthon meg nem tudom behozni pár óra alatt a 9000-et. Nagy a lakás, de azért annyira nem. Hetente többször edzek, de súlyzóval, nem lépésszámlálóval.

10-kor lefekszel

Én: Lásd a 8-as pontot. Jó lenne, mert kellene a bőrömnek, a lelkemnek, a…

Jó ez a lista, azt kell mondanom, még csak nem is nagyon valóságtól elrugaszkodott. A saját lehetőségeimhez mérten törekszem is az egészséges életre, elég jól is megy. Ami nagyon hiányzik, az a pihentető alvás, s az, hogy tudjak információkat szűrni, s ne szívjak fel mindent. Mert tele van a fejem millió hülyeséggel, mint a porszívó porzsákja. Ez a lista gyermektelen, férjtelen, macskátlan, kutyátlan, gondtalan nőknek íródott, akik előző életeikben jógik voltak. Azt hiszem. Jó lenne néhány laptoptalan, dologtalan hét! Talán még meditálni is képes lennék, egy csésze zöld teára gondolva...